1. SORCSERE BRÜSSZELBEN
A képviselők több mint fele kicserélődik a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjában a júniusi választások után. A nyilvánosságra hozott névsor alapján az egy szem KDNP-s a helyén marad, a 12 jelenlegi fideszes képviselőből viszont csak öt. Olyanok távoznak, mint a húsz éve ott dolgozó Járóka Lívia, vagy a volt miniszter-alkotmánybíró Trócsányi László, mindketten az egyetemi életben folytatják pályafutásukat. Hídvégi Balázs pedig a hazai politikába tér vissza. A Deutsch Tamás vezette listán a legérdekesebb új név Győrffy Balázsé, a Nemzeti Agrárkamara elnökéé, mutatva, hogy az elégedetlen európai gazdák továbbra is roppant fontos csoportnak számítanak a Fidesz szemében. Azt továbbra sem tudni, hogy a Fidesz a középjobbtól jobbra álló két frakció közül melyikhez fog csatlakozni; a legfrissebb felmérések szerint, amelyiket választja, az lesz a harmadik legnagyobb erő a parlamentben. Ugyanakkor az Orbán Viktor által áhított és jövendölt populista áttörésnek az adatok szerint nincs jele, a középjobb Néppárt még növelte is előnyét, és a középbal sem látszik gyengülni.
2. ÚJRA ELZÁRNÁ AZ EU A PÉNZCSAPOT MAGYARORSZÁG FELÉ
Ismét befagyaszthatja az unió a Magyarországnak járó pénzek folyósítását azoknál a programoknál, amelyekre az építési törvény novemberi módosítása vonatkozik. Az intézkedés 2-6,5 milliárd euró értékű állami beruházást érinthet. Jelenleg azt vizsgálják, hogy sérti-e az uniós jogot az, hogy a kormány mentesíthet a szigorú szabályok alól egyes projekteket, ha azokhoz kiemelt nemzeti érdek fűződik. Brüsszel kifogásolja azt is, hogy a beruházásokhoz szükséges állami vagy önkormányzati ingatlanokat át kell adni a minisztériumnak, amely így konzorciumi taggá válik a projektben, miközben tagja az uniós költéseket felügyelő testületnek is. A kormánynak április végéig kell megválaszolnia Brüsszel kérdéseit. Úgy tűnik, egyedül maradtunk fekete bárányok, ugyanis Lengyelországnak – miután végrehajtotta a jogállamisági reformokat – nemrég feloldották a korábban befagyasztott uniós forrását, összesen 137 milliárd eurót.
3. TÖRTÉNELMI CSÚCSON A KÜLKERESKEDELMI TÖBBLET
Februárban történelmi többlet keletkezett a külkereskedelmi mérlegünkben: a KSH adatai szerint az 1652 millió eurós szufficit úgy jött össze, hogy közben folyamatosan csökken a magyar export. Tehát a rekord nem a szárnyaló magyar gazdaságnak köszönhető, hanem annak, hogy az exportunk csökkenésénél – 2,4 százalékkal kisebb volt, mint tavaly februárban – nagyobb mértékben csökken az import, amely több mint tizedével zsugorodott egyetlen év alatt. Utóbbiban nagy szerepe van az energiaárak alakulásának: a behozott áram és gáz ára euróban számolva nagyjából megfeleződött egy év alatt. Az export gyengélkedése pedig meglátszik az ipari adatokon is, valamint a legfontosabb felvevő piacainkon, így Németországban is szűkül a kereslet.
4. MAGYAR PÉTER TÖMEGEKRE SZÁMÍT
Szexuális visszaélés bűntettének gyanúja miatt nyomoz a rendőrség abban a rákospalotai gyermekotthonban, amelyről Varga Judit politikai pályára lépett exférje írt a közösségi médiában. Magyar Péter az eset ismertetésével azt szemléltette, hogy a bicskeihez hasonló eltussolás nem egyszeri. Rákospalotán tavaly áprilisban egy 15 éves lány szökést tervezett, amihez nevelője szexuális szolgáltatásért cserében segítséget ígért, az ügyet viszont az intézményben elhallgatták, nehogy rossz fény vetüljön rájuk. Magyar egyébként a most hétvégi demonstrációjára 100-150 ezer embert vár. Szerinte már most 20 százalék szavazna még meg sem nevezett pártjára.
5. AHOL IDEOLÓGIA ÉS LUXUS KÉZ A KÉZBEN JÁR
Nem sajnálja magától a kényeztetést a kormány ideológiai oktatási zászlóshajója, a Mathias Corvinus Collegium. Az adófizetői pénzekkel alaposan kibélelt MCC hatalmas összegeket költ bulikra, rendezvényekre, szállodákra és a jobboldallal szimpatizáló előadók busás díjazására. Kiszivárgott adatok szerint például rendezvényeik étel- és italellátására 600 millió forint ment el, 2023-as téli táborukra 100 milliót költöttek – ennek keretében 450 résztvevő érezte jól magát egy négycsillagos magas-tátrai szállodában. Rendezvényeiken a Scruton kávézókat üzemeltető cég intézi az ellátást, amiért az elmúlt két évben 530 milliót számláztak. Az egyik Orbán-szövetséges, Benjamin Netanjahu fiának pedig 2,8 milliót fizettek egy kétórás panelbeszélgetésért. Az adatokra reagálva az MCC kuratóriumi elnöke, Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója azt írta, számaik nyilvánosak, büdzséjük 0,3 százalékát költik több száz diák térítésmentes táboroztatására, 2 százalékát pedig az évi majdnem ezer rendezvény cateringjére.
6. HŰTLEN KEZELÉS GYANÚJA AZ ÁLLAMI REKLÁMKÖLTÉSEKNÉL
Hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt nyomoz a rendőrség a kormányzati megbízásokból milliárdossá vált Balásy Gyula cégeinél. A nyomozóhatóság a sajtóban megjelent hírek és állítások miatt vizsgálódik, amelyek szerint a cégek túlárazva, a piaci ár többszöröséért teljesítik állami megbízás alapján végzett kormányzati propaganda kampányaikat, és trükköznek a munkára fordított óraszámokkal is. Polt Péter legfőbb ügyész tájékoztatása szerint még nem hallgattak ki senkit az ügyben.
7. JOBBAN ÉL, MINT EGY ÉVE
Az enyhe kifejezés, hogy nem fog rajta az infláció, hiszen egyetlen év alatt majdnem a négyszeresére nőtt Hernádi Zsolt javadalmazása a MOL-nál, méghozzá 285 millió forintról 1,08 milliárdra. Az alapbére 210 millió volt, a többi úgynevezett ösztönző, amit jórészt részvények formájában adott neki a vállalat. Hernádi után a MOL-vezetők javadalmazási listáján a felvidéki DAC futballklubot is tulajdonló Világi Oszkár következik 475 millióval. A MOL egyébként tavaly 691 milliárdos adózás előtti eredményt ért el. A hazai üzemanyagárak folyamatos emelkedése is megnyugtató jövőt vetít Hernádiék elé, holnaptól újra nőnek 4, illetve 7 forinttal, így a benzin átlagára literenként 645, a dízelé pedig 652 forint lesz.
8. SZIMBOLIKUS POLITIZÁLÁS PORTUGÁLIÁBAN
A hagyományos portugál címer újbóli használatba vétele lett az első döntése a most felállt jobboldali kormánynak. Az előző baloldali kabinet tavaly vezetett be új logót az állami szerveknek és rendezvényeknek, mondván, sokkal modernebb, egyszerűbb és befogadóbb jelképre van szükség. Ez a logó ment most a kukába, hogy visszatérjen a címer, rajta a mórok legyőzésére és a portugál gyarmatbirodalomra utaló jelképekkel. Hogy milyen más lépésekre lesz ereje az új kormánynak, az viszont rejtély, ugyanis nem voltak hajlandók hivatalos koalíciót kötni a szélsőjobboldallal, vagyis kisebbségben kormányoznak abban bízva, hogy egy-egy szavazásnál majd vagy a középbal, vagy a szélsőjobb segíti ki őket. A legvalószínűbb forgatókönyv, hogy hamarosan új választások jönnek.
9. FÖLDRENGÉS (SZINTE) ÁLDOZATOK NÉLKÜL
Sorra kerülnek elő a földrengés miatt eltűntnek hitt emberek Tajvanon, így továbbra is „csupán” kilenc áldozata van a sziget keleti részét megrázó katasztrófának. A 7,2 erősségű földrengéshez hasonló legutóbb 25 éve sújtotta Tajvant, akkor több mint kétezren haltak meg, aminek hatására szigorú építései törvényeket hoztak, és megerősítették a katasztrófavédelmet – amint látszik, sikerrel.
10. A MEDVÉK MELLÉ ELEFÁNTOKAT IS KÜLDENÉNEK
Nem nyugszanak a tátrai mackók: az elmúlt egy hétben két újabb támadást történt Liptószentmiklós környékén, ezúttal azonban a kirándulók és egy gombász komolyabb sérülések nélkül megúszták. A korábbi, jóval súlyosabb kimenetelű támadások miatt a szlovák kormány már be is nyújtotta a törvényt, amely lehetővé tenné, hogy kilőjék a településeket 500 méterre megközelítő medvéket. Ez viszont a környezetvédők szerint abszurd, hiszen ebbe az állatok nagy része beleesne. Hasonló vita folyik környezetvédők és a vadak túlszaporodása miatt aggódók között a távoli Botswana és Németország között is. Miután ugyanis Berlin közölte, szigorítani akarja a trófeák behozatalát, a dél-afrikai ország elnöke azt mondta, hogy akkor ő húszezer elefántot küld Németországba, tanulják meg a németek, milyen túlszaporodott elefántcsordák között élni.
