1. ORBÁN AZ ÖVÉI, MAJD A KOLLÉGÁI KÖZT
Folytatódott ma Brüsszelben a szuverenista nemzeti konzervatívok konferenciája, amelyet tegnap a rendezvény helyszínének kerületi polgármestere megpróbált rendőri intézkedéssel bezáratni, ám a belga bíróság már tegnap este megsemmisítette a betiltást a gyülekezési jog szabadságára hivatkozva. A NatCon lefújása a Fidesz nagy ellenfele, Cseh Katalin momentumos EP-képviselő szerint is hibás lépés volt. A konferencián ma felszólalt Mateusz Morawiecki lengyel exkormányfő és Orbán Viktor is, aki örült, hogy „még szabad beszélniük Brüsszelben”, az EU mostani vezetőit pedig alkalmatlannak nevezte. Közben elkezdődött az EU-csúcstalálkozó is, amelyen elvileg az unió gazdasági versenyképessége a fő téma, ám várhatóan az izraeli-iráni konfliktus és Ukrajna külpolitikai fókuszt ad a kormányfők találkozójának.
2. VERI AZ ÁTLAGOT A MAGYAR EU-VONZALOM
Növekszik a magyar szavazási kedv a júniusi európai választásokra, már a polgárok 70 százaléka ígéri részvételét, ami tíz százalékkal több, mint a legutóbbi voksolás előtt. Az Eurobarometer választás előtti utolsó felmérése szerint a magyarok 77 százaléka (6 százalékkal az uniós átlag felett) tartja az EU-tagságot pozitívnak az országra nézve. A magyarok az EU jövője szempontjából az energiaellátás biztonságát és a katonai képességeket tartják a legfontosabbnak. (Egyébként a felmérés azt mutatja, hogy tíz európaiból nyolc a mostani geopolitikai helyzet miatt különösen fontosnak tartja az EP-választást, s a védelmi politikát teszi első helyre). A brüsszeli Euractiv választási előrejelzése szerint pedig a Fidesz-KDNP 11 helyet szerezve két mandátumot veszíthet az EP-választásokon, míg a DK és az ellenzéket megosztó Magyar Péter pártja 3-3 képviselőt küldhet majd.
3. MÉGSEM EMELTÉK A TERRORKÉSZÜLTSÉGET
Magyarországon továbbra is a 2016-ban bevezetett 3-as terrorfokozat van érvényben, az emberek biztonságát fenyegető terrorcselekményre vonatkozó információ nincs a hatóságok birtokában a Terrorelhárítási Központ közleménye szerint, amely azokra a sajtóhírekre reagált, amelyek szerint emelték a készültségi szintet Orbán Viktor kérésére. Az viszont igaz, hogy megerősítették a külképviseletek védelmét, s fokozottabban ellenőrzik a közintézményeket és a határátkelőket is.
4. ELFOGYOTT AZ UKRÁN LÉGVÉDELEM
Egyre nagyobb bajban Ukrajna: az ország elnöke most elmondta, azért nem tudták megvédeni az oroszok által múlt héten tönkrebombázott erőművüket, mert egyszerűen elfogytak a légvédelmi rakétáik. „11 rakétát küldtek, az első hetet leszedtük, de a maradék négyre zéró rakétánk maradt” – magyarázta Volodimir Zelenszkij, aki szerint nekik is olyan légvédelem kéne, mint amilyennel Izrael hárította el az iráni rakétazuhatagot. Előzőleg az ukrán hadsereg vezetője ismerte el, hogy romlik a helyzet a keleti fronton, ahol az oroszok egyre nagyobb erőkkel támadnak. Olekszandr Szirszkij szerint az oroszok fő célja a lerombolt és elfoglalt Bakhmuttól nem messze lévő Csasziv Jar város bevétele még a május 9-i győzelem napi ünnepségek előtt
5. NÉMET EGYENSÚLYOZÓMŰVÉSZ FELLÉPÉSE PEKINGBEN
Hivatalba lépése óta leghosszabb és legnehezebb külföldi útján járt a német kancellár, aki három napot töltött Kínában. Olaf Scholz feladata az volt, hogy egyrészt javítson a gyengélkedő német gazdaság szempontjából nagyon fontos kínai kapcsolatokon, másrészt meg is védje ugyanezt a német gazdaságot ez egyre fenyegetőbb kínai konkurenciától. Így aztán a kínai elnökkel folytatott tárgyalások legnagyobb visszhangot kapott részében Scholz kijelentette Hszi Csin-pingnek, hogy a versenynek tisztességesnek kell maradnia, amibe nem fér bele sem a dömping, sem a szerzői jogok megsértése. A németek attól félnek, hogy az államilag is támogatott kínai elektromos autógyárak gyakorlatilag megsemmisítik a féltett német autóipart. A kínaiak viszont úgy látják, a gazdasági növekedésük fenntartásának egyik legfontosabb feltétele, hogy minél többet exportáljanak Európába, az egyre ellenségesebb amerikai kereskedelempolitika miatt ugyanis itt maradt a legnagyobb fizetőképes kereslet.
6. AZ OLASZ KORMÁNY KARAMBOLJA AZ ALFA ROMEÓVAL
Példátlan visszakozást hajtott végre a világ egyik legnagyobb autógyártó konszernje, a Stellantis az Alfa Romeo új modelljével kapcsolatban. Az olasz márka első tisztán elektromos kocsija, egyben eddigi legkisebb SUV-ja a Milano nevet kapta, s múlt héten tartották világpremierjét, hogy elkezdődjenek a rendelések is. Ezen a ponton azonban közbeszólt a radikális jobboldali olasz kormány, mondván, az Alfa a Milano névvel félrevezeti a fogyasztókat, mivel költségokokból a kocsit első modellként már nem a márka lombardiai alapítási helyén gyártják, hanem teljes egészében Lengyelországban, a FIAT egykori kispolszki-összeszerelő üzemében. Az Alfa vezetése meghátrált, félve a politikai viták eladásokat rontó hatásától, s utólag átkeresztelte a modellt Milanóról Juniorra. Ettől azonban még tovább izgulhatnak a rendelésekért, mivel a Junior formavilága merészen szakított a hagyományos Alfa-dizájnokkal.
7. FELFÜGGESZTETT BÖRTÖN A VOLT FŐÜGYÉSZNEK
Hivatali visszaélésért jogerősen egy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a törvényszék Ihász Sándor volt fővárosi és fellebbviteli főügyészt, a Demokratikus Koalíció igazságügyi szakértőjét. Ihász 2017-ben nem adta át a Fenyő-gyilkosságban felbujtással vádolt Gyárfás Tamástól kapott bizonyíték erejű dokumentumokat a nyomozóhatóságnak, ehelyett hivatali szekrényében őrizte. Ihász úgy keveredett a bűnügybe, hogy Gyárfás tőle kért tanácsot, miután Gyárfás és Portik Tamás közötti titokban rögzített beszélgetések leirataiból néhányat ismeretlenek eljuttattak hozzá. A bíróság szerint Ihász tájékoztatta Gyárfást a jogi lehetőségekről, sőt, közösen dolgoztak ki taktikát arra, hogy ne jusson az ügyészség tudomására az ügy. Februárban az első fokú bíróság Gyárfást, bűnsegédként elkövetett emberölésért hét év fegyházra, míg Portik Tamást, felbujtóként életfogytiglanra ítélte a Fenyő-gyilkosság ügyében.
8. HÁROM VOLT FIDESZES A FIDESZES ELLEN
Igencsak megkönnyíti az ellenzék dolgát Kalocsán az önkormányzati választáson három volt fideszes. Filvig Géza kormánypárti polgármester mellett megméretteti magát Illés Attila, aki nemrég még a helyi Fidesz alelnöke volt, Török Ferenc, a 2010-2014 közötti fideszes polgármester és Bagó Zoltán volt fideszes parlamenti és EP-képviselő is. Melléjük ellenzéki oldalról is kap három kihívót Filvig. Budapesten, Józsefvárosban Sára Botond fővárosi főispán próbálja visszaszerezni polgármesteri székét Pikó Andrástól, miközben Ferencvárosban meg Karácsony Gergely főpolgármester nem a baloldali pártok, így a sajátja által is jelölt Gegesy Ferencet támogatja, hanem a jelenlegi független kerületvezetőt, Baranyi Krisztinát.
9. MÁR AZ I. KERÜLET A LEGDRÁGÁBB A FŐVÁROSBAN
Az első negyedévben több mint 3 százalékkal emelkedett 2023 végéhez képest az új építésű lakások átlagos négyzetméterára Budapesten, ami így már 1,655 millió forintra rúg. Változott a legdrágább kerületek rangsora, előzött az I. kerület, ahol már 3,31 millió forint a négyzetméterár, ezt követi a II. kerület (3,15 millió), a Belváros (3,081 millió), valamint a Hegyvidék (2,94 millió). A többi kerületben lényegesen olcsóbban kínálják az új építésű lakásokat, de jellemzően mindenhol 1,5 millió forint felett alakulnak az árak, a legolcsóbban pedig a VIII. kerületben lehet lakáshoz jutni, ahol 1,44 millió forintra jön ki az új lakások négyzetméterára.
10. LÁZÁR SZERVÁJÁT VISSZAÜTÖTTÉK
Hiába tűnik nagy támadójátékosnak a politikában Lázár János jelenlegi építési és közlekedési miniszter, aki heves lendülettel ront neki nagyvállalatoknak is, a sport területe a bírósággal kombinálva már síkosabb terep számára. Lázár ugyanis éppen a rendcsinálás jelszavával vette át a csődközelbe vitt tenisz szövetség elnöki posztját, s az elszámoltatás jegyében indított 252 millió forintos kártérítési pert a korábbi főtitkár ellen, ám a bíróság most jogerősen is megalapozatlannak minősítette a követelést, sőt még Lázáréknak kell fizetniük 15,8 milliónyi elmaradt bért Richter Attilának, aki anyagi döntéseit jóváhagyatta elnökségével, így Lázár elődjével, a szintén fideszes Szűcs Lajos képviselővel is.
