1. MEGKEZDŐDTEK AZ EP VÁLASZTÁSOK
Megkezdődtek az európai parlamenti választások: a hollandok az elsők a sorban, akik már ma szavaztak, holnap az írek és a csehek követik őket, miközben az országok többsége vasárnapra hagyja a döntést. Bár a végeredményt Hollandiában is csak vasárnap hozzák nyilvánosságra, az egyértelmű esélye – sok más európai országhoz hasonlóan – a szélsőjobb, amely fél évvel ezelőtt megnyerte a holland parlamenti választásokat is, bár kormányt még mindig nem sikerült alakítania. Igaz, most már ehhez is nagyon közel állnak: megtalálták ugyanis a kormányfőjelöltet, akit mind a négy koalíciós párt elfogad. A 67 éves Dick Schoof eddig soha nem vállalt politikai szerepet, mindig az államigazgatásban dolgozott vezetőként, egy időben a holland hírszerzés főnöke is volt.
2. A NÉPPÁRT A TISZÁVAL DUZZADHAT
A jobbközép erőket tömörítő Európai Néppárt nagyon szívesen együttműködik Magyar Péterrel, a pártcsalád ajtaja nyitva áll a Tisza Párt előtt – nyilatkozta annak vezetője. A német Manfred Weber közismerten rossz viszonyban van Orbán Viktorral, s a Fidesszel, mint „Európa ellenségével” bármilyen együttműködést kizár. Magyar egyébként már levélben is kérte a csatlakozást, indoklása szerint azért a Néppártba akarnak beülni, mert annak van és lesz a legnagyobb EP-képviselőcsoportja, vagyis ott lenne a legtöbb esélyük fontos pozíciókat szerezni. Nem minden európai politikus rajong ennyire Magyarért, az elmúlt öt év magyar jogállami jelentéstevője, a zöldpárti Delbos-Corfield szerint az Orbán-rendszerből érkezett Magyar több témában hasonlóan beszél, mint maga Orbán.
3. RÉGI ÉS ÚJ HÁBORÚK
Normandiában gyűltek össze a nyugati világ vezetői, hogy az új európai háború árnyékában megemlékezzenek a nyolcvan évvel ezelőtti partraszállásról. Az amerikai elnöktől a brit uralkodón át mindenki megjelent, a legutóbbi kerek évfordulóhoz képest az egyetlen távolmaradó az orosz elnök. Párizs ugyan először felvetette, hogy a második világháborúban hatalmas áldozatot vállaló oroszokat is meg kéne hívni, de az ötlet óriási ellenkezést váltott ki, az ukrán elnök viszont jelen lehet. Vlagyimir Putyin elnök így csak távolról fenyegetőzhetett, hogy ha Kijev használhat nyugati fegyvereket oroszországi célpontok ellen, akkor Moszkva a Nyugat ellenségeinek ad majd át a Nyugatot elérni képes eszközöket. A fenyegetést élőben hallgathatta meg a magyar külügyminiszter, aki részt vett azon a fórumon, ahol Putyin beszélt. A francia rendőrség közben bejelentette, hogy a partraszállási ünnepség előtt letartóztatott egy ukrajnai orosz szakadárt, aki egy Párizs melletti szállodában próbált pokolgépet összerakni, ám az felrobbant a művelet közben.
4. GYEREKJOGI SZERVEZET A HÁBORÚS PLAKÁTOK ELLEN
A Fidesz háborús plakátjainak eltüntetését követeli a legnagyobb magyar gyerekjogi szakmai hálózat. A Gyermekjogi Civil Koalíció felszólította az alapvető jogok biztosát és a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy lépjenek fel a kampányban a gyermekjogokat sértő megnyilvánulások ellen. A szervezet szerint az óvodák, iskolák közelébe kihelyezett háborús plakátok látványa félelmet kelt a gyerekekben, amitől a szülők, pedagógusok nem tudják megvédeni őket, ezért ezeket azonnal el kell tüntetni a közterekről, a médiából és az online felületekről.
5. NEM NYOMOZNAK AZ ÁLLAMFŐ ELLEN
Ahogy az várható volt, az ügyészség elutasította a DK feljelentését, amelyben egyebek között hivatali visszaéléssel és csalással vádolták meg a köztársasági elnököt, amiért az még ügyvéd korában zsebszerződések készítésében működött közre. Az ügyészség szerint ezek a cselekmények már rég elévültek, ezért nem is vizsgálhatók. A szegedi ügyészek azt is megállapították, hogy Sulyok Tamás alkotmánybíróként már nem részesült jövedelemben a korábbi ügyvédi megbízatásai kapcsán. Közben az államfő imázsvédelmi ellentámadásba ment át. Sulyok a Facebook-oldalán tett közzé egy olyan videót, amelyen ismert jobboldali szereplők – Eperjes Károlytól Nemcsák Károlyon át Kásás Zoltánig – arról beszélnek, mennyire fontos tisztelni a köztársasági elnököt.
6. MÁJUSI PÉNZESŐ A NER-ELITNEK
Cégeiből 61 milliárd forint osztalékot vett fel Mészáros Lőrinc. A miniszterelnök barátjának és falubelijének a felesége is kiváló üzletasszony: Várkonyi Andrea médiacége 800 milliós osztalékot fizetett. A miniszterelnök rokonságának cégei is nyereségesek, csaknem 7 milliárd osztalékot fizettek. Például a vő, Tiborcz István cégcsoportjához tartozó BDPST 8,8 milliárdos nyereséggel zárt, itt nem látszik jóváhagyott osztalék, de a cég két leánya, a Gránit Bank 21 milliárd, míg a Waberer’s 11 milliárd fölötti nyereséget termelt, utóbbi osztalékot is fizetett, 1,8 milliárdot, amiből Tiborcznak a tulajdoni hányad arányában 964 millió jutott. A kormányfő bányáiról elhíresült apjának, Orbán Győzőnek a cége csaknem kétmilliárdos osztalékot fizetett. Politikailag érdekes a ner-ideológus Schmidt Mária családi cége, amely több mint 31 milliárd osztalékot osztott szét, ebből neki 21 milliárd, két gyerekének (így Ungár Péternek, az ellenzéki LMP listavezetőjének) 5-5 milliárd jutott.
7. MEGTÖRT AZ A KIS LENDÜLET IS
Az elmúlt hónapok növekedése után áprilisban 0,9 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom a márciusihoz képest, bár a tavalyi év annyira gyenge volt, hogy 2023 áprilisához képest még mindig feljebb vagyunk 3,2 százalékkal. Mindent összevéve ez azt jelenti, hogy a kiskerforgalom még mindig a 2021-es szint alatt mozog kicsivel. A fogyasztói bizalom nagyon lassan áll vissza: nem merünk vagy nem tudunk többet költeni.
8. FICO MEGBOCSÁT, DE AZ ELLENZÉKRE MUTAT
Felgyorsult Robert Fico gyógyulása, az ellene elkövetett merénylet után már otthonában lábadozó szlovák miniszterelnök ugyanis videón üzent a kampánycsend beállta előtt a választóknak. Fico azt mondta, megbocsát merénylőjének, aki Besztercebányán lőtte meg egy rendezvény után, de beszélt az ellenzék és a sajtó felelősségéről a kialakult hisztérikus politikai légkörért. Név szerint is említette Soros Györgyöt, amikor a nagy nyugati országok véleményterrorjáról beszélt az ő békepárti álláspontjával szemben. Fico azt is jelezte, valószínűleg júliustól fokozatosan visszatérhet a munkába, addig pedig a parlament egy merényletellenes törvényt készül hozni, amely fokozza a közjogi méltóságok védelmét és bizonyos rendezvények esetében korlátozza a gyülekezési szabadságot.
9. ÚJABB TRAGIKUS IZRAELI LÉGICSAPÁS
Alig ült el a legutóbbi tragikusan félresikerült izraeli légicsapás miatt keletkezett felháborodás, máris itt az újabb: ezúttal egy menekülttáborban lévő iskolaépületet ért találat. A palesztinok szerint negyven ember halt meg, több mint felük nő és gyerek. Izrael szerint az iskolában a Hamasz fegyveresei rejtőzködtek. Közben újabb európai ország ismerte el az önálló palesztin államot. Szlovénia két héten belül már a negyedik uniós tagállam, amelyik így tesz, bár a legfontosabb országok – németek, franciák és olaszok – egyike sem hozta még meg ezt a döntést.
10. A LEGKEVÉSBÉ ISMERT ÓRIÁS
Az őrült mesterséges intelligencia-láznak köszönhetően a chipgyártó cégóriás a Nvidia lett a világ harmadik olyan cége, amelynek értéke átlépte a hárombillió (azaz háromezer milliárd) dollárt. Ezzel hajszállal maga mögé utasította a nála jóval ismertebb Apple-t és megközelítette a 3,2 billiós értékével a világ legértékesebb vállalatának számító Microsoftot. A mesterséges intelligencia boom miatt ömlik a cégbe a pénz, nem győzi a keresletet, részvényeinek árfolyama csak idén 147 százalékkal emelkedett, pedig tavaly is brutális mértékben nőtt.
