1. MAKE ROMANIA GREAT AGAIN
A megismételt román elnökválasztás első fordulóját is a szélsőjobboldali jelölt nyerte, még sokkal simábban is, mint tavaly novemberben, több mint 40 százalékot szerezve. Az egyik különbség, hogy ezúttal ez nem volt meglepetés, hiszen az összes közvéleménykutató ezt jósolta, a másik pedig a jelölt személye: a tavalyi győztes ellen nyomoznak, nem is indulhatott, így most George Simion csatornázhatta be a rendszerellenes indulatokat. Az igazi verseny a második helyért, és így a két hét múlva esedékes második körbe jutásért zajlott, a befutó 21 százalékkal a középjobb bukaresti főpolgármester lett, Nicusor Dan mindössze egyetlen százalékkal verte a kormánykoalíció (köztük az RMDSZ) jelöltjét. A Trump-rajongó, oltás- és ukránellenes Simion győzelméhez számos szélsőjobboldali európai politikus gratulált, köztük Orbán Viktor szövetségesei, a magyar kormányfőnek viszont nem egyszerű a helyzete, mert ugyan Simion példaképként tekint rá, s rengeteg mindenben hasonlóan gondolkodnak, az erdélyi magyarokat viszont gyűlöli.
2. A LÉTFONTOSSÁGÚ ÁSVÁNYI ANYAGOK
Valamelyest mérséklődött a Kijeven lévő amerikai nyomás, miután végül csak sikerült aláírni a hosszú ideje húzódó megállapodást az ukrajnai ásványkincseknek az amerikaiakkal közös kiaknázásáról. A dokumentum szerint a korábbi fegyverszállításokért nem kell visszamenőleg fizetnie Kijevnek, s a közösködés úgy fog történni, hogy az ne akadályozza Ukrajna uniós csatlakozását. Ugyanakkor Kijev elvesztett egy viszonylagos szövetségest az amerikai adminisztrációban, Donald Trump elnök ugyanis ENSZ-nagykövetet csinált eddigi nemzetbiztonsági tanácsadójából. Mike Waltz az oroszellenes politikusok közé tartozott, áthelyezését azonban az okozta, hogy véletlenül egy újságírót is becsatornázott egy titkos üzenetváltásba. ENSZ-nagykövetre viszont pont szükség volt, mert az eredeti jelölt egy kongresszusi képviselőnő, márpedig jelen pillanatban nem állnak úgy a republikánusok, hogy belemenjenek egy időközi választásba.
3. HÁROMPÁRTRENDSZER LETT A KÉTPÁRTRENDSZERBŐL
Nemcsak Romániában, Angliában is remek napokon van túl a populista jobboldal: a bevándorlás és Európa-ellenes Reformpárt győzött a részleges angol helyhatósági választásokon és nyert egy időközi parlamenti választást is, utóbbit minden idők legszorosabb eredményével, hat szavazattal. Ezt a parlamenti mandátumot a kormányra került Munkáspárt tavaly még óriási fölénnyel vitte, ami mutatja, milyen döbbenetes ütemben fogyott el a népszerűségük, amiből azonban az ellenzéki konzervatívok nem tudtak profitálni. A két nagy párt együttes szavazataránya még soha nem volt olyan alacsony, mint a mostani helyi választásokon, vagyis az országát annak idején az EU-ból kiszakító Nigel Farage pártvezérnek újabb hatalmas politikai teljesítményt sikerült elérnie.
4. TŰRNI VAGY BETILTANI?
Megalakult a német kormány, amely holnaptól vezeti az EU legfontosabb tagállamát. A keresztény pártok már korábban nyilvánosságra hozták minisztereik nevét, a legnagyobb visszhangot a kulturális tárca élére kerülő, erősen konzervatív újságíró személye váltotta ki. A kisebbik társ szocdemek ma jelentették be a minisztereket, az eddigi tárcavezetők közül egyedül a legnépszerűbb német politikus, a hadügyminiszter maradhatott a helyén, mindenki más repült, hogy Lars Klingbeil szocdem elnök és pénzügyminiszter a kancellárhoz, Friedrich Merzhez hasonlóan saját embereivel töltse fel a kabinetet. Az első koalíciós feszültség máris adott, a német alkotmányvédelmi hivatal ugyanis szélsőséges szervezetnek nyilvánította a jelenleg legnépszerűbb pártot, az AfD-t. A lépés megnyithatja az utat a szélsőjobb erő betiltása felé, ám a keresztény pártok óvakodnak a politikailag és jogilag is nehezen kiszámítható hosszadalmas eljárás megindításától.
5. GONDOK A JÖVŐ ÉVI BÜDZSÉVEL
A bizonytalan világgazdasági környezet miatti kockázatokra hívta fel a kormány figyelmét a 2026. évi büdzsé tervezetéről alkotott véleményében a Költségvetési Tanács. A GDP ez évre tervezett 2,5, és a jövő évi 4,1 százalékos növekedését nem tartja kockázatmentesen megvalósíthatónak az idei első negyedéves GDP-adat, a világkereskedelmi vámháború és a beragadt uniós források miatt.
6. AZ ORSZÁG FŐKÖNYVELŐJE IS MEGY VARGA UTÁN
A MNB-ben folytatja pályafutását a gazdasági tárca államháztartásért felelős államtitkára. Varga Mihály még pénzügyminiszterként az ország főkönyvelőjének nevezte Banai Péter Benőt, aki egy interjúban uniós tagságunkat alapvető érdeknek, Ukrajna gyors csatlakozását pedig irreálisnak nevezte. Szerinte az idei költségvetési hiány a tervezettnél magasabb lehet, az egészségügyi kiadásokról pedig azt állítja, hogy reálértéken jelentősen nőttek az elmúlt 15 évben. A 2026-ra tervezett családtámogatásokat nem tartja választási osztogatásoknak. Közben az MNB közvagyon százmilliárdjait elveszítő alapítványról kiderült, hogy egy hozzá közel álló cég a részben állami tulajdonú MHB Banktól kapott 68 milliárd forint hitelt, amivel egy külföldi bank hitelét váltották ki.
7. MAGYAR SZERINT POLTOT LESZEDIK
A Tisza Párt elnökének politikai jóslata szerint Orbán Viktor hamarosan leszedi politikai sakktáblájáról a 2028-ig mandátummal bíró legfőbb ügyészt, hogy helyére egy újabb kilenc éves teljes ciklusra Tuzson Bence igazságügy-minisztert jelölje a kormánytöbbség. Az ügyészség cáfolta a kirúgást, a lemondás lehetőségét nem, de Magyar Péter előrejelzéseihez hozzátartozik az is, hogy évköszöntő beszédében idén áprilisi előrehozott választásokkal számolt. Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető szerint a prognózis „baromság”, de ő sem Polt távozását, hanem Tuzson érkezését tagadta. Aki viszont biztosan megy a közéletből, az Újbuda momentumos parlamenti képviselője, Orosz Anna, aki az ellenzéki politika hatalmi gátjai miatt ma lemondott mandátumáról és jövőre nem indul újra. Pártelnöke, Tompos Márton még hisz az akciózásban, bár a debreceni városházára végül csak kitűzött szivárványos zászlójukat előtte kitépték a kezéből, május elsején pedig Hadházy Ákos is folytatta tüntetéseit a Pride-betiltás ellen, ezúttal a Kossuth téren és a Margitszigeten.
8. INKÁBB A SAJÁT GYEREKEIKKEL FOGLALKOZNAK
A gyermekvédelmi rendszerben dolgozók csaknem harmada távozott tavaly, miután személyiségi vizsgálatukat rendelte el a kormány a kegyelmi ügy miatti botrányra reagálva. A tavaly elvégzett 13 ezer vizsgálat csupán 75 dolgozó életvitelét ítélte kifogásolhatónak. A pályaelhagyók miatt súlyos létszámgonddal küzd az ágazat.
9. ÉRETTSÉGI-RAJT JÓKAI NÉLKÜL
Ma reggel a magyar nyelv és irodalom írásbeli vizsgával kezdetét vette az idei érettségi-szezon, a tételek közt előzetesen mindenki a kereken kétszáz éve született Jókai Mórra tippelt, ám helyette Örkény-novellaelemzés, valamint Zrínyi- és Arany-tematika is került a feladatok közé. Az első napos magyar érettségin középszinten majdnem 78 ezer diák, emelt szinten pedig 2278 tanuló mérette meg magát, a vizsgaidőszak egészében pedig 142 ezren adnak számot középiskolai tudásukról – ez kiugró, 30 ezres növekedés a tavaly érettségizők számához képest, aminek oka a szakképzősök belépése, vagyis a rendszer átalakulása.
10. FELCSÚT A MAGYAR MODENA
Akárha az olasz sportautógyártás ágaskodó lovának székhelyén, Modenában járnánk, lassan olyan gyakorisággal észlelhetők Ferrarik a magyar oligarchakeltetés központjában, Felcsúton is. A NER-luxussportkocsik első számú kutatója, Hadházy Ákos ellenzéki képviselő előbb ifjabb Mészáros Lőrincről közölt képet, amint a felcsúti benzinkúton pumpálja Ferrarija leeresztett kerekét, aztán előkerült a fotó a leggazdagabb magyar, az apa Mészáros Lőrinc azúrkék márkatársáról is, egy 140-180 millió forint értékű 296 GTS-ről a helyi sporthotel parkolójában. Azóta egy olasz lap is bombát robbantott, „Orbán-villának” nevezve azt a lombardiai luxusnyaralót, amit Varesében vásárolt meg tavaly 4,3 millió euróért (1,7 milliárd forintért) egy olyan magyar cég, amely előbb a honvédelmi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf tulajdonában volt, majd a kampányguru Habony Árpád köreihez került.
