1. TALÁLKOZTAK, DE MINEK Isztambulban véget ért az első közvetlen ukrán-orosz megbeszélés, amelyet a háború kezdete óta tartottak. Mivel Moszkva eleve alacsony rangú delegációt küldött, nagy áttörésre senki nem számított, de a minden eredmény nélkül mindössze két óra alatt lezavart tárgyalás még ezeket a szerény várakozásokat is alulmúlta. A hétvégére Albániában csúcstalálkozón összegyűlő európai vezetők már újabb szankciós lehetőségeken gondolkoznak Oroszország megtörésére, miközben az amerikai elnök megint azt mondta, hogy nagyon gyorsan szeretne már találkozni Vlagyimir Putyinnal, igaz, ez hivatalba lépése óta nem sikerült Donald Trumpnak. 2. TRUMP SZABAD ÉS AMERIKAI GÁZÁT AKAR A tűzszünet márciusi vége óta a legnagyobb…
Hónap: 2025 május
1. NEM FIDESZES POLITIKUS LESZ POLT UTÓDJA Tegnap este beadta lemondását az államfőnek a legfőbb ügyész, akit a Fidesz alkotmánybírónak jelölt. Ma pedig jogászi vezetőkkel konzultálás után Sulyok Tamás bejelentette, kit szeretne Polt Péter utódjának: Nagy Gábor Bálintot. A kiválasztott jelenleg is főosztályvezető ügyész a Legfőbb Ügyészségen, mellette pedig a Pázmány katolikus egyetem oktatója, jogi pályáját büntetőbíróként kezdte. A váltás Polt mandátumának lejárta előtt két évvel történik, nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy a fideszes parlamenti többség még a választások előtt újabb kilenc évre bebetonozhassa új legfőbb ügyészét. A távozó Polt Péter Hende Csaba fideszes politikussal együtt alkotmánybíróként folytathatja tovább –…
1. TÖRVÉNYBEN A NAGYTAKARÍTÁS Benyújtották a parlamentben a közélet átláthatóságáról szóló törvényt, amelyet „tavaszi nagytakarításként” ígért meg Orbán Viktor. A javaslat a szuverenitás védelmére hivatkozva felülír több jogszabályt, s a jövőben ez alapján listáznák a külföldről támogatott szervezeteket, amelyek ilyet engedély nélkül már nem fogadhatnának el, nem részesülhetnének az egyszázalékos szja-felajánlásokból, vezetőik pedig vagyonnyilatkozatra kötelezhetőek. Külföldi támogatásnak minősül majd minden külföldről érkező pénz, természetes személytől ugyanúgy, mint szervezetektől, kettős állampolgároktól. Az ilyen szervezetek jegyzékére a Szuverenitásvédelmi Hivatal tesz javaslatot a kormánynak, a büntetés pedig az engedély nélkül elfogadott összeg huszonötszöröse. Karácsony Gergely főpolgármester szerint mindez „újabb lépés a putyini úton”,…
1. KÜLÖNGÉP AJÁNDÉKBA Akárcsak első elnöksége alatt, most is az Öbölbe vezetett Donald Trump első nagy külföldi útja. Hatalmas üzletemberi delegációval szállt le Szaúd-Arábiában, amelytől óriási üzleti lehetőségeket vár. A következő állomás Katar, amely egy 400 millió dolláros ajándékkal lepte meg előre Trumpot, közölték ugyanis, hogy ajándékoznak neki egy elnöki különgépet. A példátlan értékű gesztus óriási vitát váltott ki az amerikai politikában, de Trump közölte, hülye volna, ha nem fogadná el. Külön érdekesség, hogy az elnök közel-keleti útja nem érinti Izraelt, bár a zsidó állam háborúja a gázai palesztinok ellen ennek ellenére nyilván fontos szerepet kap a megbeszéléseken. A palesztinok…
1. AZ ELLENSÉGÜNK ELLENSÉGE IS LEHET AZ ELLENSÉGÜNK Az amúgy hűséges bázisának számító erdélyi magyarok előtt kényszerült magyarázkodásra Orbán Viktor és a Fidesz, miután a miniszterelnök egy beszédében arra utalt, hogy egyáltalán nem bánja, ha a szélsőjobbos magyarellenes jelölt nyeri a román elnökválasztást. Az első fordulóban fölényesen diadalmaskodó George Simion örömmel reagált a példaképének tekintett Orbán óvatos biztatására, ám az erdélyi magyarok kevésbé voltak lelkesek. Az RMDSZ ugyanis Simion ellenfelét támogatja, s az erdélyi magyar egyházak is közös levélben álltak ki Simion ellen, aki pályafutását részben a magyar kisebbség elleni gyűlöletkeltésre alapozta. Orbán itthon is éles bírálatokat kapott nem csak…
1. FERENC ÖRÖKÖSE A PÁPAI TRÓNON A világpolitika főszereplői egyöntetű szimpátiával és reménnyel fogadták a vatikáni bíborosi konklávé döntését, amely a chicagói születésű, legtöbbet Rómán kívül Peruban szolgált Ágoston-rendi szerzetes, a 69 éves Robert Francis Prevost személyében amerikai pápát választott, XIV. Leó néven. Donald Trump óriási megtiszteltetésnek nevezte honfitársa győzelmét, Vlagyimir Putyin az eddigi jó vatikáni-orosz kapcsolat folytatását várja, Emmanuel Macron a béke és a remény hordozójaként fogadta az új egyházfőt. A 267. pápa a negyedik körben kapott kétharmadot, sajtóhírek szerint az olasz Pietro Parolin, szentszéki államtitkár volt a fő ellenfele, aki egyben Ferenc pápa másik bizalmasa, örökségének képviselője. Az…
1. HABEMUS PAPAM Ma kora este felszállt a fehér füst a Vatikán Sixtus-kápolnájának kéményéből, a bíborosok konklávéja a negyedik szavazási körben kétharmados döntésre jutott. Az argentin Ferenc pápa tizenkét éves regnálása után utódja Robert Francis Prevost bíboros lett. A 267. pápa amerikai, a XIV. Leó nevet választotta. A 69 éves prefektust mérsékelt liberálisnak tartják az egyházban, Chicagóból, a legnagyobb észak-amerikai egyházmegyéből származik, sok évet szolgált Dél-Amerikában, csak 2023-ban lett bíboros-püspök a Vatikánban. A Rómában összegyűlt tömeg szerda délután óta tartó várakozása közben háromszor szavazott eredménytelenül, fekete füstöt jelezve a 133 bíboros (53 európai, 37 amerikai, 23 ázsiai, 18 afrikai és…
1. ELZÁRNÁNAK MINKET AZ OROSZ GÁZTÓL Magyarország és Szlovákia áll annak az új brüsszeli tervnek a középpontjában, amellyel végleg el szeretnék vágni az európai országokat az orosz gáztól. Az Európai Bizottság bejelentése szerint 2027 végére egyetlen molekula orosz földgáz sem érkezhetne Európába, a tagállamoknak pedig maguknak kéne tervet kidolgozni, miként válnak le Moszkváról. Ráadásul a javaslatot Brüsszel szerint többségi szavazással lehet majd elfogadni, vagyis sem Pozsony, sem Budapest nem vétózhatna, pedig mindkét kormány nagyon fel van háborodva az ötleten. Ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy az orosz gázszerződések jogilag felmondhatók kártérítések nélkül, mint ahogy az sem, mi történik akkor, ha nemzetbiztonsági…
1. KANCELLÁRKRIMI LETT A FORMALITÁSBÓL Kancellárság még nem kezdődött olyan rosszul Németországban, mint most, amikor az az eddig példa nélkül álló eset fordult elő, hogy hiába volt elvileg meg a szükséges többsége Friedrich Merznek, elsőre nem kapott elég voksot a parlamentben. A keresztény-szocdem koalíciónak összesen 328 képviselője van, ám a titkos voksoláson csupán 310 igen szavazat érkezett, hattal kevesebb a minimálisan szükségesnél. A két koalíciós párt azonnal egymásnak esett a másik soraiban keresve azokat az árulókat, akik talán ezzel akarták megbosszulni, hogy nem kaptak kormányzati posztot, miközben a legnagyobb ellenzéki erő, a szélsőjobboldali AfD máris új parlamenti választásokat követelt. Ráadásul…
1. MAKE ROMANIA GREAT AGAIN A megismételt román elnökválasztás első fordulóját is a szélsőjobboldali jelölt nyerte, még sokkal simábban is, mint tavaly novemberben, több mint 40 százalékot szerezve. Az egyik különbség, hogy ezúttal ez nem volt meglepetés, hiszen az összes közvéleménykutató ezt jósolta, a másik pedig a jelölt személye: a tavalyi győztes ellen nyomoznak, nem is indulhatott, így most George Simion csatornázhatta be a rendszerellenes indulatokat. Az igazi verseny a második helyért, és így a két hét múlva esedékes második körbe jutásért zajlott, a befutó 21 százalékkal a középjobb bukaresti főpolgármester lett, Nicusor Dan mindössze egyetlen százalékkal verte a kormánykoalíció…