1. NOBEL AZ ILLEGALITÁSBAN
A venezuelai ellenzék vezetője kapta a Nobel-békedíjat. Maria Corina Machado nem menekült külföldre, hanem családjától elvágva jelenleg is hazájában bujkál a diktatúra elől, s talán a díj valamennyire megvédi az 58 éves politikusnőt az ország elnökének, Nicolas Madurónak a bosszújától. Ha tisztességes választások lennének a dél-amerikai országban, már Machado lenne az államfő, így azonban továbbra sincs esélye a rendszer ellen, bár azt neki sikerült bebizonyítania, hogy csalták el a legutóbbi elnökválasztást. Közben a venezuelai rezsim egyre hisztérikusabban hirdeti, hogy az Egyesült Államok az ország megtámadására készül és így akar rendszerváltást kikényszeríteni. Amerika azonban egyelőre csak a Karib-tengeren lő ki már heti gyakorisággal olyan csónakokat, amelyeken állítása szerint venezuelai drogbandák szállítanak kábítószert északra.
2. GÁZÁBAN ELHALLGATTAK A FEGYVEREK
Életbe lépett a gázai tűzszünet, miután az izraeli kabinet is jóváhagyta a megállapodást a Hamasszal, s az egyezség szerinti vonalakra vonta vissza a csapatait. Utóbbi azt is jelenti, hogy most a Hamaszon a sor, hogy 72 órán belül elengedje a még élő izraeli túszokat. Az övezet északi részén fekvő otthonaikból elmenekült palesztinok közben megkezdték a visszatérést, bár a legtöbb esetben csak romok várják őket. A megállapodást tető alá hozó Egyesült Államokban azt is bejelentették, hogy kétszáz amerikai katonát küldenek Izraelbe a tűzszünet ellenőrzésére. Az amerikai katonák azonban nem fognak Gáza területére lépni, ezt a tervek szerint török és arab egységek teszik majd meg.
3. TRUMP KIDOBNÁ A SPANYOLOKAT A NATO-BÓL
Az amerikai elnök szerint ki kéne rakni Spanyolországot a NATO-ból, miután az nem hajlandó a hazai össztermékének az öt százalékát a védelemre költeni. Donald Trump kijelentette, Madridnak nincs erre semmi mentsége, szóval „lehet, hogy ki kéne őket dobni”. Az öt százalékos célról még a nyáron állapodott meg az összes tagállam, kivéve az oroszoktól földrajzilag távol lévő spanyolokat, akik már akkor jelezték fenntartásukat. A most elhangzott washingtoni nyilatkozatra reagálva Madridban nyugalomra intettek és közölték, hogy teljes jogú tagjai a szövetségnek.
4. ORBÁN KOLOZSVÁRON ÜNNEPELT
A magyar miniszterelnök szerint nekünk nagyon fontos, hogy Románia gazdasága jól működjön, s bár e két országénál bonyolultabb viszony aligha van, de a szomszéd új kormányfője, a nagyváradi származású Ilie Bolojan a magyar kormányhoz hasonlóan gondolkodik. Orbán Viktor ezt Kolozsváron nyilatkozta, ahol az RMDSZ 35. születésnapját ünnepelte az erdélyi magyar párttal. Szó esett persze Ukrajnáról is, Orbán azt mondta, neki meg is mondták személyesen, hogy a Tisza Párt Brüsszel projektje az ő leváltására, amely mögé az ukrán politika is odaállt, sőt „az ukránok már a mobiltelefonokban vannak” – utalt a tiszás app adatszivárgási ügyére. A kormányfő azt is elárulta, hogy Kolozsváron megünnepelték az újabb magyar irodalmi Nobel-díjat is, mert az most teljesen lényegtelen, hogy „nem nevezné Krasznahorkai Lászlót a Fidesz magszavazójának”, az írói teljesítménye hatalmas, s a Nobelt „nemzeti szemüvegen át kell nézni”.
5. KOCKÁZATOK A BÜDZSÉBEN
Bekövetkeztek a 2025-ös költségvetés tervezésekor jelzett kockázatok, állapította meg a Költségvetési Tanács az idei büdzsé végrehajtásának első félévéről írt jelentésében. A reálgazdaság a 3,4 százalékos tervezettnél sokkal alacsonyabb, egy százalék alatti növekedése várható, amit beruházások mérséklődése okoz. Emiatt az adóbevételek is tervezett alatt maradhatnak. Kockázati tényező az uniós forrásbeáramlás megvalósulása is, mivel Brüsszel befagyasztotta a támogatások jelentős részét. Az államháztartás központi alrendszerének első félévi hiánya 2714 milliárd lett, ami a 4123 milliárdos éves előirányzat 67 százaléka. A 4,7 ezer milliárdos – megemelt – hiánycél teljesülését is valószínűtlennek tartja a testület. A GDP-arányos államadósság a tavaly év végi 73,5 százalékról fél év alatt 76 százalékra nőtt, ennek növekvő devizaaránya miatt az államadósság árfolyam-érzékenysége is fokozódott. Ráadásul beindult a választási költekezés is, be nem tervezett kiadásokkal.
6. ÚJABB 75 MILLIÁRD KORMÁNYZATI PROPAGANDÁRA
Újabb, egy évre szóló 75 milliárd forintos keretmegállapodást kötött Balásy Gyula cégeivel a Rogán Antal miniszter alá tartozó kommunikációs hivatal. A pályázaton csak olyan cégek indulhattak, amelyeknek már van kormányzati kommunikációs tapasztalata, részt vettek a társadalmi témákhoz kapcsolódó stratégiaalkotásban, rendezvényszervezésben. Ezekkel szinte csak Balásyék rendelkeznek, de azért volt még két pályázó: Rókusfalvy Pál borászati kormánybiztos ügynöksége és „Rogán Antal szomszédjának cége”. Előbbi Balásyéknál magasabb árat ajánlott, utóbbi pedig aránytalanul alacsonyabbat, ezért kizárták. Balásy 2018 óta uralja az állami hirdetési piacot. Cégei legutóbb júniusban 948 milliós szerződést kötöttek a MÁV-val, szeptemberben pedig 605 milliós megbízást kaptak a Szuverenitásvédelmi Hivataltól.
7. MÁR SZÁZ VAGYONKEZELŐ ALAPÍTVÁNY MŰKÖDIK
Már nem csak a NER-milliárdosok körében népszerűek a vagyonkezelő alapítványok, az elmúlt három évben százra nőtt a számuk. A századikat október elején egy kisvárdai üzletember hozta létre. A konstrukció, aminek kidolgozása az Orbán-kormánynak köszönhető, népszerű a gazdagok körében, mert az adózása rendkívül kedvező és kiválóan alkalmas arra is, hogy a megszerzett vagyont zökkenőmentesen át lehessen örökíteni a következő generációnak. Legalább 600 millió forintnyi vagyon kell hozzá, ami lehet készpénz, cég, ingatlan vagy részvény. A legismertebb milliárdosok – Csányi Sándor, Hernádi Zsolt, Mészáros Lőrinc – mellett már a NER kevésbé ismert szereplői, sőt kormánytagok is éltek a lehetőséggel. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter például nemrég családja anyagi jólétét biztosító alapítványt hozott létre.
8. DRÁGULT A TEMETKEZÉS
Az inflációt messze meghaladva nőtt a temetkezések ára. A koporsós temetés országos átlagára szeptemberben átlépte a félmillió forintot, a KSH adatai szerint egy év alatt több mint 12 százalékkal drágult. A hamvasztásos temetés költsége is 11 százalékkal nőtt, már 356 ezerbe kerül. A két temetési forma közötti árkülönbség is nagyobb lett, míg tavaly szeptemberében a koporsós temetés 125 ezerrel került többe a hamvasztásosnál, addig idén szeptemberében már 146 ezer forinttal.
9. LOPÓSBOLT AZ OKOSBOLT
Átmenetileg biztonsági őrt alkalmaznak az ország első, májusban Szegeden megnyílt okosboltjában. Ennek oka a zárás után megszaporodott lopások száma, ekkortól ugyanis a 0-24 órában működő üzletbe csak applikációval lehet bejutni, ám többen másokat is be- és kiengedtek így. A boltot működtető Coop szerint átmeneti az emberi munka alkalmazása, mivel a szisztéma lényege éppen a teljes automatizáció, s egyébként a visszaélések száma sem haladja meg a hagyományos boltokét. Közben Nógrád megyében az okosnak nem mondható kormányhivatalnok okozott zavart a Lidl balassagyarmati üzletében, a rétsági járás hivatalvezetőjét ugyanis 50 ezer forintos lopáson érték, amiért a büntetőeljárás mellett a közigazdasági tárca is meneszti pozíciójából.
10. NEM VOLT CSILLAGHULLÁS
Nem kapott idén újabb magyarországi étterem Michelin-csillagot, ám nem is vettek el egyet sem, amire azért korábban volt példa. A nemzetközi gasztronómiai katalógus 2025-ös magyar kiadványa 84 hazai éttermet szerepeltet – ehhez képest 2010-ben egyetlen akadt a kalauzban. A szálláshelyek közül 13 kapott Michelin-kulcsot, az éttermi kategóriában pedig a tatai Platán Gourmet és a budapesti Stand is őrzi két csillagát (a maximum a három), s a 8 egycsillagos hely szintén megtartotta, közülük két vidéki van, az esztergomi 42 és az őriszentpéteri Pajta. A Bib Gourmand-minősítést (kiváló, de megfizethető konyha) már korábban elnyert 11 hely mellé újként csatlakozott két fővárosi, a 94’ konyha&bár és a Cabrio. További 8 hazai vendéglátó kapott idén először Tányér-szimbólummal jelzett ajánlást ígéretes főztje miatt, öt közülük vidéken.
