1. VANCE LESZÁLLT A KAMPÁNYBA
Húsz éve nem járt olyan magas rangú amerikai politikus Magyarországon, mint most az alelnök. J. D. Vance azért érkezett, hogy megsegítse a jóbarátjának, államférfinak és több szempontból Európa legfontosabb vezetőjének nevezett magyar miniszterelnököt, akinek rengeteg híve van az amerikai konzervatívok között. Orbán Viktor természetesen leginkább azt szerette volna, ha maga Donald Trump érkezik, ám erre az iráni háború kitörése után végképp nem volt esély. Vance a kormányfővel tartott közös sajtótájékoztatón szidta Brüsszelt és dicsérte Orbánt és politikája minden elemét. Később a magyar-amerikai barátság jegyében egy nagygyűlésen is felszólalt az alelnök, akinek azért üzent az ellenzék vezetője is. Magyar Péter azt kérte, hogy ne avatkozzon bele a választásokba és megint felemlegette a vádat, hogy az Orbán-kormány kész volna katonákat küldeni Iránba.
2. NEM ROBBANT, CSAK PUKKANT
A kormány és az ellenzék is saját jóslatait látta beteljesülni, miután a szerb rendőrség bejelentette, hogy egy robbanóanyaggal és detonátorokkal megrakott hátizsákot találtak a Magyarországot földgázzal ellátó Török Áramlat vezeték vajdasági szakaszán, nem messze a határtól. A kormány arra célzott, hogy emögött az ukránok állhatnak, s Orbán Viktor azonnal elindult a szerb határra, hogy bejelentse, gondoskodik a magyarok biztonságáról. Az ellenzék szerint viszont ez pont az a hamis zászlós művelet, amelyet a kormány az oroszok segítségével tervelt ki. Közben az Orbánnal (de az oroszokkal, az ukránokkal és Brüsszellel is) jó viszonyban álló belgrádi vezetés egy teljesen más forgatókönyvet vázolt fel. Szerintük se nem ukránokhoz, se nem oroszokhoz, hanem migránsokhoz köthető az amerikai gyártású robbanóanyag, amely amúgy nem volt élesítve.
3. NEM HISZNEK A MÁSIK GYŐZELMÉBEN
A magyarok fele szerint a Fidesz elcsalhatja a választást, s többen tartanak orosz, mint ukrán beavatkozástól, derül ki a Medián friss kutatásából, amely szerint többen vannak a Tisza győzelmére számítók (48 százalék), míg 35 százalék vár Fidesz-többséget. A várakozásokat a pártszimpátiák befolyásolják teljesen, a fideszes táborban nincsenek tiszás sikerre számítók, míg az ellenzékben négyötödös meggyőződés a kormányváltásról. Nagyobb a konszenzus abban, hogy a Mi Hazánk is bejut a parlamentbe, ezt a válaszolók háromnegyede gondolja, míg a külföldi beavatkozás esélyét az emberek csaknem fele az oroszoktól várja, s csak negyedük számít ukrán machinációkra. Eközben a 21 Kutatóközpont mérése szerint a többség (54 százalék) akkor sem számítana arra, hogy belesodródunk a háborúba, ha a Tisza venné át a kormányzást.
4. MEGINT EGY ÁTÁLLÓ SZÁZADOS
Szabó Bence rendőr százados kormányellenes kipakolása után ezúttal egy katona, Pálinkás Szilveszter százados állt a nyilvánosság elé, aki a kormányfő fiával tanult a brit katonai akadémián és állítása szerint a kormány csádi missziója kizárólag Orbán Gáspár ötletének kiszolgálása, de a százados beszélt a honvédségben uralkodó rossz állapotokról, tömeges távozási szándékokról is. Állításait tábornok mentora „jellemtelen viselkedésnek és blődségnek” nevezte, ám Pálinkás – aki szívesen dolgozna az új kormány beígért vagyonvisszaszerzési hivatalában – később újra nyilatkozott, hogy a honvédelmi miniszter hogyan próbálta állásajánlatokkal hallgatásra rábírni őt.
5. DEZERTŐR A VERSENYHIVATALNÁL IS
A választás finisében a GVH vezető közgazdásza is úgy döntött, felhívja a figyelmet a politikai nyomásra. Berezvai Zombor azt állítja, az elmúlt években a Gazdasági Versenyhivatal nem léphetett fel a neres cégek ellen, miközben az ellenségesnek tartott szereplőkre túlzottan nagy bírságokat vetettek ki. Felülről jött nyomásra leállítottak egy neres takarítócég elleni vizsgálatot, míg Bige László cégére, a Nitrogénművekre rekordbírságot róttak ki, de túlzónak értékelte a Lidl elleni 186 milliós büntetést is. Berezvai a most bebetonozott GVH-elnököt tisztességes és jó embernek tartja, szerinte a szakmai gárda elhivatott, s a felső vezetés is jóhiszeműen jár el, ám féltik állásukat. A GVH visszautasította a vádakat, s munkatársát a választási kampányba beszálló „esküszegőnek” nevezte.
6. BUDÁN A TISZA-EREDMÉNYVÁRÓ
A Parlamenttel szemben a Duna másik oldalán a Batthyány-téren és a rakpartokon lesz a Tisza Párt vasárnapi központi eredményváró nagyrendezvénye, amelyet online élőben is közvetítenek. Magyar Péter pártvezető megnyomja az utolsó napokat is, ma már reggel 7 órakor (!) kampánygyűlést tartott Ráckevén, s naponta négy-hét településre megy el, a végén Heves megyét, Miskolcot, majd Hajdú-Bihart felkeresve, s míg Orbán Viktor a fővárosban, addig Magyar Debrecenben mondja utolsó beszédét. Az ellenzéki vezető legutóbbi interjújában azt mondta, harmincezernél több segítőjük lesz a választás napján, s ő már április 26-án „becsönget a Sándor Palotába” a jogerős eredmény kihirdetésekor, miközben „kifosztott, üres kasszára” számít, viszont ő lesz, aki „védeni fogja az ellenzék jogosítványait”.
7. LÉPÉSRŐL VISSZALÉPÉSRE
Folytatódnak a Tisza Párt útjából félreállva az utolsó pillanatos baloldali-liberális ellenzéki visszalépések, előbb a budai körzetében eddig állva maradó korábbi párbeszédes Tordai Bence adott 72 órás ultimátumot tiszás riválisának a visszalépésre, hogy aztán maga lépjen le a politikai porondról. Ezután a pesti választókerületében eddig kétszer mandátumot szerző szocialista Kunhalmi Ágnes lépett vissza az indulástól, majd az MSZP korábbi nagyágyúi és miniszterei Lendvai Ildikótól Göncz Kingán és Lamperth Mónikán át Bárándy Péterig kérték nyílt levélben a még állva maradt baloldali jelölteket, ne álljanak a kormányváltás útjába – a volt MSZP-sek közül még Hiller István tart ki, a felszólítás így a DK-nak szólt elsősorban, amelynek egyik képviselője úgy reagált, felesleges a nyomásgyakorlás, a párt egyéni jelöltjei elindulnak vasárnap.
8. ÁTADTÁK A MEGÚJULT CITADELLÁT
Húsvét vasárnapján átadták a felújított Citadellát. A Gellért-hegy világörökségi helyszínén tizenegy évnyi lezárás után új közösségi tér jött létre. A felújítás során az építményt eredeti építési technikákkal erősítették meg, ugyanakkor az átalakítása a nyitottság és a szabadság koncepció alapján történt, az erőd falait „megnyitották”, új bejáratokat és útvonalakat hoztak létre, összekötve a domb két oldalát. Az egyik újdonság, hogy A Szabadság Bástyája címen interaktív kiállítás nyílt, amely a magyarok szabadságért vívott küzdelmeit mutatja be. Megújult a Szabadság-szobor is, a főszobor talapzatára kereszt került, amely az 1100 éves magyar államiságot és a kereszténységet jelképezi.
9. SÓSKÚT MEGÚSZTA, GÖD MÉG NEM
Felszámolják a sóskúti akkufeldolgozót tervező szlovén céget, az Andradát, miután egy évvel ezelőtt már visszavonták a környezethasználati engedélyét. Ezzel valószínűleg befellegzett a lakossági tiltakozást kiváltó akkuhulladék-feldolgozó tervnek. A beruházás támogatásába belebukott az előző polgármester, miután a helyi bíróság gátat vetett a helyi népszavazásnak. A sóskútiak most fellélegezhetnek, közben Gödön újabb botrányra derült fény, az akkugyár mixing részlegének levegőjében a határértéket magasan felülmúló koncentrációjú rákkeltő anyag eredetét fedezték fel az álmennyezet felett lerakódó fekete porban, amely szétterjedt a szellőzőrendszeren.
10. KÖZEL A TOTÁLIS HÁBORÚ
Az egész világ lélegzetvisszafojtva számol vissza a szerdára virradó éjszaka lejáró amerikai ultimátum miatt, amelyet Donald Trump adott Iránnak a totális megsemmisítéssel fenyegetve meg a közel-keleti ország teljes infrastruktúráját. Az amerikai elnök előbb egy még tőle is szokatlan hangvételű üzenetben követelte az „őrült rohadékoktól” a „kibaszott Hormuzi-szoros” megnyitását, majd később egy húsvéti eseményen egy hatalmas játéknyúl mellett állva fenyegetőzött, miközben dicsérte az amerikai haderőt, amelynek sikerült megmentenie egy lelőtt repülő teljes személyzetét. Az eset azonban önbizalmat adott a gépeket leszedő iráni légvédelemnek is, amelyről az amerikaiak már többször is azt mondták, hogy megsemmisült. Az ellenálló-képességében bízó Teherán mindenesetre visszautasította Trump ultimátumát is és egy tízpontos saját tervet küldött Amerikának.
