1. KARMELITA KOLOSTOR KIADÓ
Hiába az Orbán-kurzus szimbolikus Várba költözése, hét év után kiürül a Karmelita Palota. Magyar Péter bejelentette, a Tisza-kormány alatt a miniszterelnök székhelye már nem a négymilliárd forintos belsőépítészeti tervezéssel kialakított Karmelitában lesz, hanem irodáját a Parlamenthez közeli egyik minisztériumi épületben rendezik be. Magyar egyébként egyelőre nem szólt februári ígéretéről, miszerint a kormányváltás utáni napokban megnyitnák a Karmelitát a magyar emberek előtt, hogy láthassák belülről is Orbán Viktor székhelyét. A jövendő kormányzati munkához kapcsolódó sajtóinformáció szerint a Ciszterci Iskolai Főhatóság igazgatója, Rubovszky Rita lehet az új oktatási miniszter.
2. MÁR EURÓRÓL IS TÁRGYALNAK
A pénzpiacokról és az euró bevezetésről tárgyalt az MNB-elnökkel – Varga Mihály meghívására – Kármán András, a Tisza Párt költségvetési és adópolitikai szakértője. A leendő pénzügyminiszter és a jegybankelnök megállapították, hogy a pénzügyi piacok nagyon kedvezően reagáltak választások eredményére, bár a megemelkedett energiaárak továbbra is bizonytalanságot jelentenek. Kármán tájékoztatta Vargát az uniós pénzek felszabadításáról, a Brüsszellel folyó tárgyalásokról. Egyeztettek az euró 2030-ig tervezett bevezetéséről, ami a Tisza egyik fontos célja. Kármán szerint ez „segíteni fog a kamatok csökkenésében, az inflációs várakozások mérséklődésében és a kiszámíthatóbb árfolyam-alakulásban”. Közben Matolcsy György volt jegybankelnök új videójában azzal foglalkozik, hogyan válhat minden magyar család pénzügyileg függetlenné, szerinte „abba kell hagyni a szűkösségről való beszélgetést, a bőség világa jön”.
3. ZALA KETTŐ MÁSODSZOR
Hiába fellebbezett, az újraszámlálás után is vesztett a keszthelyi központú, zalai kettes számú választókerületben a fideszes jelölt. A közlekedési államtitkár Nagy Bálint 59 szavazattal volt lemaradva a tiszás Varga Balázs mögött, s most az újraszámolás után 48 maradt a különbség. Az eddigi egyetlen újraszámolásnak egyébként igazán nem volt tétje, hiszen még vagy háromezer külföldön, vagy belföldön máshol leadott szavazatot csak szombaton adnak hozzá, ami várhatóan még biztosabbá teszi az ellenzéki győzelmet, s ami más egyéni választókerületekben ellenzéki fordításokhoz vezethet, különösen három, jelenleg a Fidesznek adott kerület szoros eredményei változhatnak meg a szombati voksszámolás után.
4. EGY SIKERES FIDESZES HEZITÁL
Sikeres nagyvárosi polgármestere kritizálta a Fideszt a választási vereség után, a tizenhat éve Székesfehérvár élén álló Cser-Palkovics András szerint a bukott kormánypártnak „teljesen új elnökségre van szüksége”, mert csak a megújult Fidesz-vezetés képes csökkenteni a velük szembeni társadalmi ellenállás nagyságát. Cser-Palkovics ezt a Fidesz-ellenes közhangulatot magára nézve is elgondolkodtatónak tartja, úgy érezve, „a helyi közélet normalitása most senkit sem érdekel”, ezért elképzelhetőnek tartja, hogy nem tölti ki 2029-ig szóló polgármesteri mandátumát, gondolkozik a távozáson. A fehérvári fideszes városvezető szerint Orbán Viktornak most nem kell lemondania, várja meg a tisztújító kongresszust, viszont a még mindig erős politikai közösséget csak ő tudja egyben tartani – ezért, hogy személye tehertétel-e a Fidesznek, majd a 2028-as önkormányzati választások előtt kell értékelni.
5. ÁRAD A KÖZBÁTORSÁG
Tizenhat év igazodás, kényelem és kompromisszum után a választási földcsuszamlás hatására felnyílnak a szemek a közmédiánál és esemény utáni lázadások törtek ki. A hírigazgatóság állománygyűlésén a csatornavezető azt mondta, aki nem tudja magában tartani választási érzéseit, az elmehet egy hónap szabadságra, mert addig még változatlan módon dolgozik az intézmény. Többen feltették a kérdést, változnak-e a hírszerkesztési elvek, ezt az igazgató visszautasította, viszont belsős beszámolók szerint egyre több a vita, hangos szóváltás az intézménynél. A közmédia részeként működő állami hírügynökség, az MTI több mint kilencven munkatársa még tovább bátorodott, és az MTVA vezérigazgatójának küldött körlevélben követelik a független szakmai hírszolgáltatás visszaállítását, s „a kézivezérlést gyakorló” hírigazgató felügyeleti jogkörének megvonását. A vezetői válasz türelmet kér „az új jogszabályok megalkotásáig”.
6. KULTURÁLIS KERINGŐ
Eltérően reagálnak a kormányváltásra a nagy kulturális intézmények vezetői. Az Operaházat irányító Ókovács Szilveszter azt mondja, sem pályázatában, sem szerződésében nem szerepel a „kormányváltásig” kitétel, tehát ő biztos abban, hogy kitölti 2028-ig szóló mandátumát, mert inkább bízik a jogállamban, minthogy konfliktustól tartson a tiszás képviselővé lett egykori riválisával, Rost Andreával. A kulturális tárca várományosának tartott Nagy Ervin ma azt nyilatkozta, „nem a Fidesz színvonalán cserélgetnek majd embereket”, de a Nemzeti Színház élén álló Vidnyánszky Attilának „rengeteg bűne miatt nincs keresnivalója a kulturális döntéshozatalban”, az érintett színházigazgató bejelentette, vár még a következő évad meghirdetésével, bár kinevezése még két évre szól. Bizonyosan távozik a Nemzeti Filmintézet élén álló kormánybiztos, Káel Csaba megbízatása megszűnik, intézménye már nem vállal újabb kötelezettségeket.
7. AZ ÜGYÉSZSÉG IS SZAPORÁZZA
Őrizetbe vette az ügyészség Halásztelek fideszes polgármesterét. Nagy Barnabás nyugdíjas rokonát egy – még meg nem nevezett – kormánypárti képviselő mellett alkalmazták, ezért 13 millió forintot vett fel, de munkát nem végzett, viszont bére egy részét visszaosztotta. A polgármestert egyebek mellett hivatali vesztegetéssel, felbujtóként elkövetett csalással gyanúsítják. Az Országgyűlés Hivatala azt közölte, csak károsultja az ügynek, mert nem munkáltatója a polgármester rokonának. Munkáltatója viszont annak a 144 országgyűlési képviselőnek, akiknek május elején jár le a mandátumuk és háromhavi végkielégítés illeti meg őket, ami összesen 1,35 milliárd forintba kerül. Az alapilletményre jogosult, tisztséget nem viselő képviselők bruttó 6,4 milliót, a frakcióvezetők és parlamenti vezetők bruttó 12,7 milliót, míg a frakcióvezető-helyettesek és bizottsági elnökök 10,8 milliót kapnak.
8. EGYRE KEVESEBB NYELVVIZSGÁZÓ
A koronavírus-járvány előtti felére csökkent tavaly a nyelvvizsgázók száma Magyarországon, csupán 43,8 ezren vizsgáztak sikeresen. Legtöbben – 37,4 ezren – angol nyelvből, 4,9 ezren németből kaptak nyelvvizsga-bizonyítványt. 2019-ben még 82 ezren tettek sikeresen nyelvvizsgát, 2022-ben már csak 61 ezren. A magyarok nyelvtudása a KSH adatai szerint elmarad az EU átlagától, amely szerint az unió polgárainak háromnegyede, a magyaroknak csak a fele beszél egy idegen nyelvet, jellemzően az angolt, az európai középiskolások 96 százaléka tanulja az angolt. A magyar diákok csupán hat-hét százaléka tanul két vagy több idegen nyelvet.
9. MÁR CSAK MI HIÁNYZUNK
Újra megnyílhatnak európai ösztöndíjjal a brit egyetemek a magyar diákok előtt – legalábbis a brit kormány most megegyezett Brüsszellel, hogy januártól újra csatlakoznak az Erasmus programhoz, ami az új magyar kormány egyik első célja is. Ráadásul szintén a jövő évtől Svájc is része lesz a programnak. A konzervatív brit kormány azzal az érvvel lépett ki annak idején (az Európai Unió után) az Erasmusból, hogy sokkal több európai akar brit egyetemeken tanulni, mint fordítva, így ez nem éri meg a szigetországnak.
10. NON FA L’AMERICANO
Összeveszett legfontosabb európai szövetségesével az amerikai elnök, aki most már egészen más véleménnyel van a korábban általa az egekbe magasztalt olasz kormányfőről. Donald Trump azért csalódott a szerinte gyáva Giorgia Meloniban, mert az bírálta a hangnemet, amit az elnök a pápával szemben használt. A pápa ugyanis elítélte az iráni háborút, amiért egy dühös üzenethalmazt kapott Trumptól, aki ezzel persze saját katolikus választóinak egy részét is felháborította. Az iráni háború Európa több más országához hasonlóan Olaszországban is roppant népszerűtlen, Meloni pedig igyekszik eltávolodni az ideológiailag egyébként hozzá közel álló amerikai elnöktől, meg az izraeli kormányfőtől is. Ennek jegyében most azt is bejelentette, hogy az olaszok nem hosszabbítják meg az Izraellel fennálló védelmi együttműködésüket.
