1. MEGRECCSENT NER-HÁTORSZÁG
Könnyek közt jelentette be egy interjúban Balásy Gyula, a kormányzati kampányokból ismert reklámvállalkozó – akinek cégei az elmúlt években százmilliárdos állami megrendeléseket kaptak –, hogy médiacégeit és magánvagyona egy jelentős részét is átadná az államnak, mert nem akarja elhagyni az országot. A vállalkozó szerint több bankszámlájukat előzetes értesítés nélkül befagyasztották. Magyar Péter Balásy bejelentésére reagálva azt üzente, hogy „aki a közösből lopott, annak el kell számolnia”, és közölte, hogy nem politikai bosszú, hanem jogállami felelősségre vonás jön. A rendőrség az interjú után egy nappal bejelentette, hogy Balásy Gyula cégcsoportjánál pénzösszegeket foglalt le és számlákat zárolt, miközben a vagyonkimentési szál mellett túlárazott szerződések miatt hűtlen kezelés és pénzmosás gyanúja miatt is nyomoz. Közben a Századvég-csoport is „fókuszváltást” és leépítést jelentett be: a kormányzati váltás miatt „csökken a szakpolitikai és tanácsadói feladataik súlya”, ezért a jövőben inkább kutatási, elemzési és könyvkiadói tevékenységre állnak rá.
2. MAGYAR ÁDER DÖNTÉSÉT KÖVETI
Folytatódnak a leendő miniszterelnök szimbolikus lépései, amelyekkel elhatárolódik az elmúlt tizenhat év kormányzásától. Magyar Péter felhívta a Terrorelhárítási Központ (TEK) vezetőjét, Orbán Viktor egykori bizalmas testőrét, s közölte Hajdu Jánossal, hogy az ő személyi védelmét már nem ez a szervezet látja el május 9-e után, a kormányfő őrizetét a jövőben a Készenléti Rendőrség látja el. A TEK-ben való bizalomhiány közjogi méltóságoknál egyébként már előfordult a NER alatt, Áder János köztársasági elnök szintén lecserélte védelmüket a készenlétiekére, miután állítólag találkozóiról a terrorelhárítók informálták Orbánékat.
3. SULYOK FÉLKEMÉNYKEDIK ORBÁNNAL
Teljességgel tét nélküli nézeteltérésbe keveredett a távozó miniszterelnökkel az új politikai arculatot kereső köztársasági elnök. Sulyok Tamás ugyanis válaszolt Orbán Viktor levelére, amelyben a miniszterelnök arról értesítette az államfőt, hogy kormánya nem hajtja végre az uniós bíróság friss ítéletét, amely a 2021-es gyermekvédelmi törvény átalakítására kötelezi az országot, ám Orbán az ítéletet politikai indíttatásúnak tartja, egyszersmind nemzeti hatáskörnek a gyermekvédelem szabályozását. Sulyok válaszában azonban azt írta Orbánnak, teljes nemzeti konszenzus van a gyermekeket védő szigorú jogszabályok szükségességéről, viszont az uniós ítéletből nemzeti jogalkotási, módosítási kötelezettség következik, a méltányos nemzeti és nemzetközi egyensúly biztosítására, s ezek meglépését az új kormánytól reméli az államfő.
4. AGYALNAK A TISZA- ÉS FIDESZ-JÖVŐN
Holnaptól többrészes kérdőívet indít a Tisza Párt az applikációján keresztül, hogy támogatói döntsenek arról, mi legyen a választási győzelem után a Tisza-szigetek mint közösségek sorsa. A párt alelnöke, Radnai Márk, aki kormánybiztosként a társadalmi párbeszédért felel majd, arról beszélt, hogy a Tiszánál most az építkezés időszaka jön el, a cél a részvételi működés, ezért nem felülről akarják meghatározni a párt jövőbeni fejlesztését, működését. Egészen más gondjai vannak a pártszervezéssel most Orbán Viktornak, aki emailben üzent a kampányban életrehívott digitális polgári köröknek, a távozó miniszterelnök szerint a Fidesz ellenzékből nem képes megújítani a jobboldalt, miközben „az önkény és akarnokság korszakába lépünk”, a liberális arcélű új politikai térben a nemzeti politikai gondolat kisebb-nagyobb körökből, klubokból tud újra megerősödni, szerinte ott kezdődik az újjáépítés periódusa.
5. GEOLÓGUS AZ AKADÉMIA ÉLÉN
A környezeti ásványtan jeles kutatóját, a Széchenyi-díjas Pósfai Mihály geológust, egyetemi tanárt választotta új elnökévé a Magyar Tudományos Akadémia, a főtitkár pedig Kecskeméti Gábor irodalomtörténész lett. Pósfai – aki egyébként rokona az új tiszás belügyminiszternek – lett az MTA történetének 22. elnöke, a választáson három riválisa volt, Borhy László régész, Miklósi Ádám etológus és Perczel András kémikus – utóbbi erős esélyeit megtépázta, hogy professzori köre a Fidesz mellé állt a választáson. Az új akadémiai vezetés egyik fontos törekvése az MTA-ról leválasztott kutatóhálózat valamilyen mértékű visszaszerzése lesz.
6. A KORMÁNYSAJTÓ NEHÉZ NAPJAI
A NAIH vizsgálatot indított a Mediaworks adatlopási ügyében, miután a hatóság szerint a kiadótól jogellenesen megszerzett, a darkweben közzétett csaknem 15 millió fájl között bérjegyzékek, szerződések, belső üzenetek, kimutatások, valamint személyes adatok is szerepelnek. Közben változás jön az Index élén is: hat év után távozik Fekete-Szalóky Zoltán főszerkesztő, a helyét május közepétől egyik eddigi helyettese veszi át. Emellett a GVH is vizsgálatot indított az Indamedia–Ringier felvásárlás ügyében, mert új információk és ellentmondások merültek fel a tavalyi tranzakció körül, és a hatóság szerint részletesen meg kell nézni, okozhatott-e jelentős versenykorlátozó hatást az ügylet.
7. IVÁNYIÉKÉ WÁBERER 100 MILLIÓJA
Wáberer György végül Iványi Gábor közösségének adta azt a 100 millió forintot, amelyet eredetileg a Tiszának utalt a kampány hajrájában, öt nappal a választás előtt. A párt ezt később visszautalta, arra hivatkozva, hogy el akarja kerülni még a látszatát is annak, hogy vállalkozói érdekek kapcsolódjanak a támogatáshoz. Wáberer ezután úgy döntött, hogy a pénzt a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség kapja meg – a Fidesz által bezáratott 13 oktatási központ újraindítását akarja segíteni vele.
8. AZ EURÓPAIAK MÁR A SPÁJZBAN VANNAK
Az Európai Unió szinte összes vezetője Örményországba utazott, hogy megpróbálja elcsábítani Oroszország egyik legrégibb szövetségesét. Ursula von der Leyentől a NATO-főtitkáron át a francia és az ukrán elnökig vagy negyven nyugati vezető vett részt az első örmény-európai csúcson, hogy perspektívát mutassanak a Moszkvában csalódott örmény vezetésnek. Utóbbi főként azt nehezményezi, hogy az országban állomásozó orosz csapatok nem akadályozták meg Azerbajdzsán támadását és győzelmét. Nikol Pasinjan miniszterelnök bevallottan szeretné csatlakoztatni országát az EU-hoz, s legalábbis Emmanuel Macronhoz már sikerült csatlakoznia, amikor dobosként kísérte a francia elnököt, aki a leghíresebb örmény-francia, Charles Aznavour egyik dalát énekelte el Jerevánban.
9. NEMZETIEK ÉS SZOCIALISTÁK EGYÜTT
A balközép és a szélsőjobb közösen megbuktatta a román miniszterelnököt. A szocdemek kihátrálása után kisebbségbe került, az RMDSZ által is támogatott jobbközép kormánynak esélye sem volt a parlamenti bizalmatlansági szavazáson. Most az államfőn a sor, hogy megtalálja Ilie Bolojan utódját, aki esetleg vissza tudja csalogatni a szocdemeket, hogy a felmérésekben vezető szélsőjobb továbbra se kerülhessen a hatalom közelébe. A miniszterelnök népszerűségvesztésének fő oka, hogy rá hárult a feladat, hogy az előző kormányok alatt elszaladt államháztartást rendbe tegye, amihez adóemelésekre és az állami bérek visszafogására volt szükség.
10. HARC A SZOROSÉRT
A Hormuzi-szorosban gyakorlatilag összeomlott az amerikai-iráni tűzszünet: a világ egyik legfontosabb hajózási útvonalán az irániak sorra próbálják támadni a szoroson áthaladni akaró hajókat és az azokat kísérő amerikai flottát, miközben az utóbbi sorra süllyeszti el az iráni motorcsónakokat. Mindkét oldal a másikat vádolja a fegyvernyugvás megsértésével, miközben a semleges országok hajói közül több is jelezte, hogy találat érte, mint ahogy az irániak súlyos károkat okoztak az Egyesült Arab Emírségek egyik legfontosabb olajkikötőjében, amely ráadásul már a szoroson kívül fekszik, így az arab olaj világpiacra juttatásának egyik legfontosabb pontja.
