1. MÉGSEM VOLT JÓ ÖTLET
Nem lesz miniszter a Tisza legnagyobb visszhangot kiváltó jelöltjéből: visszalépett ugyanis Melléthei-Barna Márton, döntését azzal indokolva, hogy Magyar Péter sógoraként a családi kapcsolat „nem segíti a társadalmi konszenzust az igazságtétel és a jogállam mögött”. Az ügyvéd Melléthei alkalmasnak tartja magát a posztra, azért vállalta először, s azt is hangsúlyozza, hamarabb dolgozott már Magyar mögött, mint ahogy magánéleti kapcsolata kialakult a politikus testvérével, ám végül arra jutottak, olyan miniszter kell, akit kizárólag tevékenysége alapján ítél meg a nyilvánosság. Ennek jegyében pedig Magyar Péter ma be is mutatta új jelöltjét, igazságügyminiszternek „a jogász szakma koronázatlan királynőjét”, Görög Mártát kérte fel, aki a szegedi egyetem jogi karának dékánja, egyetemi tanár és akadémiai tag, a személyiségi jogok szakértője, s akit a Fidesz-kormány alatt ki is tüntettek.
2. FÓKUSZBAN AZ ÁLLAMI VAGYON
Az ügyészség beugrott az Állami Számvevőszékhez, és iratokat foglalt le a jegybanki alapítványi vagyon ügyében, de gyanúsított továbbra sincs. A legfőbb ügyész közben arról beszélt egy interjúban, hogy az elszámoltatás nem politikai, hanem büntetőjogi kérdés, és ha kell, a Dubajba vitt vagyontárgyak visszaszerzését is megpróbálják. Egy másik állami vagyonügyben őrizetbe vették a nemzeti vagyonkezelő volt főigazgatóját: a gyanú szerint egy 2014-es, 8,15 millió eurós, vagyis több mint 2,5 milliárd forintos kölcsönről döntöttek egyetlen éjszaka alatt megfelelő kockázatelemzés nélkül, az államot pedig jelentős kár érhette.
3. EGY LÉPÉSSEL KÖZELEBB ZSOLTIHOZ
Többszöri ígéret, illetve az ígéret visszavonása után végül csak bement az ügyészségre és megnevezte a titokzatos Zsolti bácsit az az egykori állami gondozott, aki névvel és arccal beszélt azokról a szörnyűségekről, amiket a Szőlő utcai intézményben átélt. A koronatanú Bangó Sándort már harmadszor hallgatták ki az ügyészek, de most először valóban nevet is adott annak az állítólagos szexuális bűnöző politikusnak, akinek a nevét azonban továbbra sem hozzák nyilvánosságra a nyomozás érdekeire tekintettel.
4. GYORSULÓBAN A DRÁGULÁS
Enyhén gyorsult az infláció áprilisban: a KSH szerint a fogyasztói árak a márciusi 1,8 százalék után 2,1 százalékkal voltak magasabbak, mint egy éve, vagyis a pénzromlás továbbra is a jegybank célsávjának alsó széle körül alakul. Márciushoz képest 0,4 százalékkal emelkedtek az árak. Az éves drágulást főként az élelmiszerek, a szolgáltatások, valamint a szeszes italok és dohányáruk húzták, miközben a háztartási energia ára csökkent. Az elemzők szerint a mostani adat kedvező, de a második félévben ismét emelkedhet az infláció, főleg az energiaárak, a közel-keleti kockázatok és a hatósági árkorlátozások kifutása miatt – éves átlagban ugyanakkor továbbra is négy százalék alatti inflációval számolnak.
5. KARCSÚ PROFIT, MEGAKADT TERJESZKEDÉS
A Mol első negyedéves gyorsjelentése egészen drámaira sikeredett: a cégcsoport nyeresége a negyedére esett vissza az egy évvel ezelőttihez képest. A gyengébb számokat főként a százhalombattai baleset utóhatásai, a Barátság-vezeték leállása, a szűkülő finomítói árrések és a védett üzemanyagár húzták le. A cégvezetés ugyan tartja az éves célokat, de a lefelé mutató kockázatok erősödésére figyelmeztetett. Közben a Mol szerbiai terjeszkedése sem megy zökkenőmentesen: Belgrád szerint a magyar cég ajánlata nem elégséges a NIS-re és a pancsovai finomítóra, ezért új javaslatot várnak. A háttérben az áll, hogy Szerbia stratégiai garanciákat akar a finomító jövőjére és a hazai ellátás biztonságára. Az is kiderült, hogy a Barátság-vezeték körüli kavarás idején a pánikba esett Mol elég drágán vásárolt be amerikai olajból. Az Orbán Viktor támogatására megszervezett amerikai alelnöki látogatás alatt ugyanis félmilliárd dollárért vettünk amerikai olajat, ami leosztva 130 dollár feletti hordónkénti árat jelent, márpedig az olaj még most, az iráni háború alatt sem ugrott fel erre a szintre.
6. AZ Ő EMBEREIK ELLEN KÉMKEDETT, MÉGIS VÉDTÉK
A választás után a magyar titkosszolgálat is hirtelen elkezdett fellépni az orosz kémtevékenység ellen. A magyar hatóságok kiutasítottak egy, a budapesti orosz nagykövetségen diplomáciai fedésben dolgozó hírszerzőtisztet. A férfi főleg NER-es kutatóintézetek körül szimatolt: az MCC, a Külügyi Intézet és a John Lukacs Intézet voltak a fő célpontjai, ott próbált információkat szerezni és embereket beszervezni. Már februárban lebukott, ám az Orbán-kormány nem akarta kiutasítani.
7. BÚCSÚGESZTUS A FRADINAK
Egyik utolsó lépésével még a Ferencváros ügyeiről döntött a leköszönő kormány, az Orbán Viktor által aláírt határozat haladékot ad a sportklub számára az állammal szembeni tartozásainak rendezésére, oly módon, hogy felkéri a sportot felügyelő minisztert, vizsgálja meg a Fradi adósságainak átütemezési lehetőségeit, amennyiben az egyesület ezt kérné. Ez mintha arra mutatna, hogy nem teljesen biztos a klub anyagi helyzete, hiába jutott idén is elég messze az európai kupákban. A Fradit az Európa Ligából kiverő portugál Bragának egyébként tegnap nem sikerült a döntőbe jutás, ott a Freiburg találkozik majd az Aston Villával, míg a Konferencia Ligában Crystal Palace-Rayo Vallecano finálé lesz, így mindhárom európai sorozat döntőjében szerepel angol csapat.
8. ASZÁLYRA ÖZÖNVÍZ
Hatalmas mennyiségű csapadék érkezhet Magyarország területére a következő másfél hétben, az esőzések először az Alföldet érintik majd, de azután az ország egészére kiterjednek, eközben a májusinak megfelelő enyhe hőmérsékletek várhatóak. A vízutánpótlásra égető szüksége is van a szántóföldeknek, tavaknak, az egész hazai természetnek, mert március vége óta pusztító aszály sújtja az országot, porzik a felső 20-30 centis kiszáradt talajréteg, az áprilisi csapadék a szokásos átlagnak csak a tizede volt. Az aszály miatt vágatlan májust hirdetett a leendő környezetvédelmi miniszter, azaz a fűnyírás szüneteltetésével lehet segíteni a talaj állapotán.
9. JÚLIUS 4-IG KELL SZÜLETNIE
Brüsszelnek sikerült két hónap haladékot kapnia Washingtontól a belengetett büntetővámok bevezetésére. Miután Ursula von der Leyen felhívta Donald Trumpot, utóbbi közölte, hogy július 4-ig adott időt az EU-nak, hogy érvénybe léptesse a tavaly nyári megállapodást. Annak értelmében az európai árukat 15 százalékos vám terheli Amerikában, míg az amerikaiakat semmilyen Európában, Trump azonban azonnali duplázással fenyegetett, mert szerinte Európa húzza az időt. A megállapodás európai életbe léptetése azért nyúlik, mert azt az Európai Parlamentnek és az összes tagállamnak is jóvá kell hagynia, s a helyzetet tovább bonyolítja, hogy az amerikai elnöknek meg a bíróságok előtt kell megvédenie vámjait. Ami egyébként megint nem sikerült, most az Egyesült Államok kereskedelmi bírósága nyilvánította jogellenesnek Trump tízszázalékos globális vámját, amelyet azok után hirdetett ki, hogy a Legfelsőbb Bíróság elkaszálta az előző hasonló próbálkozását.
10. OROSZLÁNOK ARANY NÉLKÜL
Óriási politikai viharban nyílt meg a világ legjelentősebb kulturális kiállítása – egyelőre a szakmai látogatók előtt, a nagyközönség csak szombattól juthat be a Velencei Biennáléra. A vihart főleg Oroszország és Izrael részvétele okozta, bár végül Irán is bekavart, amely közölte, hogy mégsem állít ki. Az oroszok elkészítették a pavilonjukat, de a nagyközönség nem mehet majd be, az izraelieké meg át lett helyezve. Mindezt azok után, hogy a teljes zsűri lemondott, mert közölték, hogy ők nem hajlandók semmilyen díjat adni a háborús bűnökkel vádolt vezetők országainak, értsd Oroszországnak és Izraelnek.
