1. ROBBANÁS TÖRTÉNT A TISZAÚJVÁROSI MOL-ÜZEMBEN
Egy ember, egy kétgyermekes férfi meghalt, kilenc ember megsérült, közülük több súlyosan a Mol Petrolkémia tiszaújvárosi üzemében, ahol reggel 9 óra előtt robbanás volt és tűz keletkezett. A mentőszolgálat több mentőegységgel, köztük három mentőhelikopterrel érkezett a baleset helyszínére, az életveszélyes légúti égési sérültet mentőhelikopterrel a Debreceni Egyetemre, a másik súlyos arcsérültet a budapesti Honvédkórházba szállították, már egyikük sincs életveszélyes állapotban. A könnyebb égési sérülést szenvedetteket Miskolcon látják el. A tüzet vízágyúkkal és habsugarakkal 10 órára sikerült eloltani. A katasztrófavédelem mobil laborral vonult a helyszínre, megállapították, hogy veszélyes anyag nem került a levegőbe. A Mol elnök-vezérigazgatója elmondta, külső behatolásnak nincs nyoma, üzemi baleset történt. Hernádi Zsolttal a helyszínre érkező Kapitány István energetikai miniszter azt mondta, a baleset nincs hatással az ország üzemanyag-ellátására. A tőzsdén a Mol-részvények viszont árfolyamzuhanással reagáltak.
2. A CÉLKERESZTBEN NOVÁK KATALIN
Eleget tett a köztársasági elnök Magyar Péter tegnap esti Facebook-felszólításának, s ha nem is éjfélig, de ma reggel nyilvánosságra hozta a kegyelmi ügy hivatalában fellelhető dokumentumait, s odaszúrt Magyarnak egyet, miszerint a kormány nem segítette az iratok szakszerű átvételét és a hatalmi ágak közti kommunikációt a közösségi média felületeire helyezte át. A dokumentumokból kiderül, hogy Novák Katalin kabinetfőnöke sem támogatta Kónya Endre kérvényét, de a házon belüli elutasítás ellenére Novák indoklás nélkül adott kegyelmet. Ennek fényében Magyar Péter felszólította Novákot, „valljon színt, hogy Orbán Viktorék kérésére adott-e kegyelmet”. A miniszterelnök válaszolt Sulyok Tamás kritikájára is, szerinte „a magyar nép az eddigi államfői bűnös hallgatást tartja elfogadhatatlannak”. Közben Fekete Károly tiszántúli református püspök a kegyelmet kijáró Balog Zoltán exminiszterre utalva azt mondta, egyházuk nem beszélte ki ezt az ügyet, amelybe egyik vezetőjük rossz döntése miatt keveredtek.
3. ORBÁN VÉDVONALAT HÚZ
Fideszes vezetők, így Orbán Viktor és Kocsis Máté új kezdeményezés megalakítását jelentették be, a Védvonal célja az, hogy a választási vereség után megoltalmazzák híveiket, akiket szerintük országszerte tiszás zaklatások, online fenyegetések érnek. Orbán felkarolta az ötletet, úgy fogalmazott, „árad a gyűlölet és az erőszak, de számíthattok ránk”, ami az első közlések szerint először jogi védelmet jelentene a túlkapások esetén, „de ennél többel is készülnek”, kérik minden vegzálás rögzítését a fideszesektől. A Patrióták Európáért EP-képviselőcsoportja közben szintén tiltakozik, a Fideszt soraiban tudó frakció szerint sérti a jogállamiság és a demokrácia elveit, hogy Orbán Viktort kizárnák a miniszterelnöki tisztség megszerzéséből a 8 éves tiszás szabály 1990-től való számításával. Az Idea Intézet felmérése egyébként azt mutatja, hogy most a magyarok többsége lezártnak tekinti Orbán politikai karrierjét, 59 százalék a teljes visszavonulását szorgalmazza, s még a fideszesek egyharmada is csak háttérszerepben látná őt szívesen.
4. MCC A PÁCBAN
Diákkezdeményezésként aláírásgyűjtés indult a Mathias Corvinus Collegium (MCC) megmentéséért, már hatszáz felett a támogatók száma, a levelet mások mellett aláírta Stumpf István volt alkotmánybíró, Kassai Lajos hagyományőrző lovasíjász és Koltay András médiatanácsi elnök is. Az 505 milliárdos vagyonnal bíró MCC-t közérdekű vagyonkezelő alapítványból visszaállamosítaná a tiszás kormányzat, mert működését az orbáni ideológiai elitképzés műhelyének tartja, az MCC tulajdonolja az Inforádiót, a Mandinert és a piacvezető könyvkereskedő Libri céget. Megszólalt az MCC harminc év előtti alapítója is, Tombor András üzletember párbeszédet kezdeményez a magyar állammal az intézmény további működéséről, a diákok és oktatók sorsáról. Ugyanakkor most a Krausz Ferenc Nobel-díjas tudóst is kritika éri az MCC miatt, ugyanis a professzor Élvonal Alapítványa (melytől Magyar Péterék visszakérik az eddigi támogatásokat) felügyelőbizottsági tagnak kérte fel az MCC-főigazgató és Mandiner-főszerkesztő Szalai Zoltánt is.
5. PÉNZESŐ A FINISBEN AZ ENERGIAÜGYI TÁRCÁNÁL IS
Az energiaügyi tárcánál is a választás előtt pár nappal döntöttek 22,6 milliárd forint állami támogatásról. Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter elmondta, a Digitális Megújulás Operatív Program Plusz keretében úgy osztották ki a pénzt, hogy tudták: a projektek átnyúlnak az új kormány idejére. Ezért most tételes átvilágítás jön, amelynek a lezárultáig nem kötik meg a támogatási szerződéseket és nem is fizetnek. A támogatottak között van a korrupciós ügyeiről is híres olimpiai bajnok, Vári Attila által vezetett Civil út Alapítvány, amely 3 milliárdot kapott. Az Informatika a Társadalomért Egyesület és az UNIVERSITAS-Győr Szolgáltató Kft. pedig 4-4 milliárdot fordíthat építőipari cégek digitális fejlesztésére – ha a tárca új vezetése is rábólint.
6. NEAK HELYETT ÚJRA OEP
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő a jövőben ismét Országos Egészségbiztosítási Pénztárként működik, jelentette be Hegedűs Zsolt. Az egészségügyi miniszter szerint az OEP „nem egyszerű kifizetőhely lesz, hanem értékalapú biztosító”, amelynek vezetésére Kaló Zoltán orvos-közgazdászt kérte fel, aki a Semmelweis Egyetem tanára, az egészség-technológiaértékelés neves szakértője.
7. NÖVEKVŐ KÍNAI BEFEKTETÉSEK EURÓPÁBAN
Második egymást követő évben emelkedtek a kínai külföldi közvetlen befektetések (FDI) Európában és elérték 2018 óta a legmagasabb szintet. Az EU-ba és az Egyesült Királyságba irányuló kínai befektetések értéke tavaly 67 százalékkal, 16,8 milliárd euróra nőtt. 2025-ben a globális kínai FDI közel negyede Európába irányult, szemben a ’24-es 17 százalékkal. Magyarország továbbra is a kínai FDI elsődleges célpontja Európában, ’25-ben 3,9 milliárd euró értékű kínai befektetést vonzott, a ’24-es 3,2 milliárd euróval szemben. Németország (2,5 milliárd euróval) és Franciaország (1,9 milliárd euróval) a második és harmadik helyen állt.
8. KIJEV HELYETT SZKOPJÉT AKARJUK
Ukrajna legkorábban tíz év múlva lehet az EU tagja és csak akkor, ha ezt népszavazáson jóváhagyták a magyarok – jelentette ki Bécsben az osztrák hírügynökségnek adott interjúban Magyar Péter. A kormányfő szerint szinte minden európai ország vezetője úgy gondolja, hogy Ukrajnának ugyanúgy végig kell mennie a csatlakozási folyamaton, mint a korábban felvett államoknak. Magyar szerint Brüsszelnek a Kijevnek tett ígéretek helyett inkább a balkáni tagjelöltekre kellene koncentrálnia, amelyek évek óta dolgoznak a csatlakozásukon, azaz előbb őket kéne felvenni.
9. KATONABARÁTSÁG
Az amerikai elnök annyira kedveli lengyel kollégáját, hogy ötezer katonát küld az országba. Ezt maga Donald Trump közölte, tovább kavarva az Európában állomásozó amerikai csapatokról keringő híreket. Trump először azt mondta, hogy egy csomó katonát fog kivonni a földrészről, elsőként Németországból, mert az európai vezetők nem voltak elég támogatók az iráni háborúban. Aztán múlt héten azt jelentették be Washingtonban, hogy elhalasztják a tervezett négyezres csapatküldést Lengyelországba, amit most felülírt, sőt megfejelt az elnöki közlemény. Jelenleg mintegy tízezer amerikai katona állomásozik a lengyeleknél, ahol az oroszellenesség és az amerikabarátság az egyetlen konszenzus az egymással nagyon rossz viszonyban lévő jobbközép kormány és jobboldali populista államfő között.
10. GENERÁCIÓK KÖZÖTTI SZOLIDARITÁS A GYAKORLATBAN
Magánéleti botrányaiba bukott bele az európai zöldpártok egyik legfontosabb brüsszeli vezetője. Kiderült ugyanis, hogy az Európai Parlament zöldpárti frakciójának társelnöke, a 49 éves holland Bas Eickhout összejött a parlament legfiatalabb tagjával, a szintén zöld, de osztrák és 25 éves Lena Schillinggel. Ráadásul közleményében a politikus utal arra, hogy nagy valószínűséggel nem ez volt az első olyan eset, amikor egy beosztottjával került kapcsolatba. Eickhout nem csak pozíciójáról mondott most le, hanem 17 év után képviselői mandátumáról is.
