1. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGON AZ ÁLLAMFŐ
Megint egymásnak feszül Sulyok Tamás és Magyar Péter. A köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz fordult, benyújtott indítványában azt szeretné tisztázni alkotmányjogi kérdésként, hogy „az alaptörvény-módosítás fogalmi körébe tartoznak-e olyan aktusok, amelyek funkciójukat tekintve nem általános, hanem egyedi jellegűek”. Sulyok kezdeményezése egybevág az Európa Tanács Velencei Bizottságához fordulással, s nyilvánvalóan a miniszterelnök személyes jellegű politikai kritikáit akarja jogi értelemben inszinuálni. Magyar Péter a szokott módon reagált, „szánalom kategóriának” nevezve az államfői lépést, valamint magas fizetését, panaszkodását, passzivitását felhozva ellene.
2. KRIPTOFELSZABADULÁS, FIATAL HALADÉK
Vaskos csomagot jelentett be a kormány eheti ülése után. Megszüntetik a Nemzeti Hitvallás kötelező kifüggesztését a közintézményekben. Társadalmi egyeztetésre küldik az új kriptoszabályozást, miután a kabinet szerint a korábbi, uniós normákkal sem összehangolt rendszer több szereplőt kiszorított a piacról. Év végéig marad a Diákhitel1 kamatstopja, a babavárónál pedig november 1-jéig meghosszabbítják a kamattámogatás visszafizetési moratóriumát azoknál a pároknál, ahol még nem teljesült a gyermekvállalás. Emellett Budapest október 15-ig haladékot kapott a szolidaritási hozzájárulás befizetésére, hogy elkerülhető legyen a fizetésképtelenség, a kormány pedig addig tárgyalna a fővárossal egy tartós pénzügyi rendezésről, valamint vezetőcsere történt a Magyar Fejlesztési Bank élén is: Gerendás János váltja Kovács Zsoltot.
3. HÁTRA SARC AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL
Budapest és a megyei jogú városok zöme által beszedett iparűzési-adót nem vonják el a központi költségvetésbe idén a pénzügyminiszter rendelete szerint. A két kivétel Sopron és Szolnok, az előbbinek 92 milliót, utóbbinak 120 milliót kell befizetnie. A befizetés alól mentesített fővárostól tavaly 3,7 milliárd, Kecskeméttől egymilliárd, Komáromtól 1,3 milliárd, Győrtől 1,7 milliárd iparűzési adóbevételt vontak el. Ezt a sarcot az Orbán-kormány vezette be, a Versenyképes Járások Program keretében beszedett pénzt a többi település között osztották szét szolidaritás címszóval. A friss rendelet 202 önkormányzatra összesen 5,8 milliárdos fizetési kötelezettséget ró, amit június végéig kell teljesíteni. A legtöbbet, 788 milliót Kazincbarcika fizet, utána a szintén borsodi Berente következik 470 millióval (ott a BorsodChem működik), a harmadik Vecsés 185 millióval.
4. FŐVÁROS KIMARADT A BULIBÓL
Elébe vágott a budapesti kerületi parkgondozási kenőpénzes botránynak Karácsony Gergely, aki jelezte, hogy az MSZP-s, fideszes és momentumos politikusokat megvesztegető maffia feje tanúvallomásában azt állította, pénzt fizetett valakinek, hogy befolyást szerezzen a városvezetésnél is. A főpolgármester ezt a próbálkozást „a világ legnagyobb pénzkidobásának” nevezte, mivel a Fővárosi Önkormányzat éppen visszavette saját hatáskörbe a parkfenntartást 2022-2024 között, az önkormányzati céghez pedig 140 új munkavállalót vettek fel, a lépés oka pedig az volt, hogy a feladatot felügyelő közművek meg akart szabadulni a korábbi kiszervezés kétesnek ítélt cégcsoportjától, amely törekvését a korrupciós botrány teljesen igazolta.
5. VESZÉLYES VENDÉGMUNKÁS-STOP
A vendégmunkás-foglalkoztatás szigorításának versenyhátrányt okozó hatásaira hívták fel a figyelmet a munkaadói szervezetek. A munkaerőhiánnyal küzdő kertészeti és élelmiszeripari ágazatokban nemcsak a termelés kerülhet veszélybe, hanem magyar munkahelyek is. Az élelmiszeripari Master Good Csoport már kilátásba is helyezte, hogy leállítja 120 milliárdosra tervezett új gyáregységének felépítését, ha a kormány korlátozza vagy megtiltja a külföldi munkavállalók foglalkoztatását, mert a magyar munkaerőhiány miatt a hazai kapacitásbővítés vendégmunkások nélkül kivitelezhetetlen. A cégcsoport jelenleg egy ötéves, több mint 350 milliárdos beruházási programot hajt végre. Ennek része a sárvári húskészítményüzem befejezése és egy 72 milliárdos kisvárdai kapacitásbővítés.
6. FORRÓ FIDESZ-TISZA KLÍMAVITA
Nem hagyta kritika nélkül az Orbán-kormány egészségügyi államtitkára az új kabinet azon bejelentését, miszerint 3,6 milliárdot költenek kórházi klímaprogramra június végi-július közepi megvalósítási határidővel. Takács Péter fideszes képviselő tagadja, hogy elmulasztották volna a fejlesztéseket, szerinte 18 milliárdot költöttek hűtéstechnikára, s a kiemelt kórházi helyiségek hűtöttségét 56-ról 96 százalékra növelték, vagyis a Tisza-kormány „csak halad az általunk megkezdett úton”. Hamar megérkezett a viszontválasz Hegedűs Zsolt egészségügyi minisztertől, aki Takács 96 százalékos adatát félrevezetőnek nevezte, mert „nem azt mutatja meg, hogy a betegellátásban kritikus helyiségekben valóban üzembiztos-e a hűtés”, hiszen az új kormányzat állapotfelmérése lesújtó állapotokat talált e szempontból. Hegedűs számai azt mutatják, csak a kórházi klímák 48 százaléka működik megfelelően.
7. MAGÁNFORMÁBA MEGY ÁT AZ MCC
Miután az új parlament augusztus végével megszünteti a közérdekű vagyonkezelő alapítványi formát, veszélybe került a fideszes szellemi-ideológiai háttérbázisként is működő Mathias Corvinus Collegium jövője. Az MCC azonban úgy reagált a törvényjavaslat megjelenésére, hogy elfogadása esetén sem szüntetné meg tehetséggondozó tevékenységét, vagyis megtartaná a náluk tanuló több ezer diákot, ennek érdekében pedig független magánalapítványként működnének tovább. Új részletek derültek ki a Nobel-díjas Krausz Ferenchez köthető, világszínvonalú tudományos teljesítményeket megcélzó Élvonal Alapítvány és a magyar állam 25 évre szóló ezermilliárd forintos megállapodásáról, ám ezt a közérdekű alapítványt is felszámolná az új kormányzat. Az eredeti terv szerint a 261 milliárdnyi közpénzt kapó alapítvány a későbbiekben három-hat évente kötött volna szerződéseket a támogatási összegekről.
8. BRÜSSZEL MEGÁLLÍTANÁ PEKINGET
Néhány euróval többe kerül a jövő hónaptól a Temun rendelni, de nem sokkal – ez derül ki a NAV által most kihirdetett részletes szabályokból. A 150 euró érték alatti csomagokat eddig nem terhelte vám, de olyan ütemben rendeltek az európaiak (és köztük a magyarok) csomagokat a Temutól, a Sheintől és egyéb kínai platformoktól, hogy Brüsszelnek lépnie kellett ennek az importcunami visszafogására. A döntés végül az lett, hogy júliustól három euró vámot kell fizetni, de nem az egész csomag, nem is minden egyes termék, hanem minden úgynevezett termékkategória után. Vagyis ha valaki rendel öt pólót és egy fülhallgatót, akkor hat eurót kell fizetnie, mert az öt póló ugyanabba a kategóriába tartozik. Azt egyelőre nem tudni, az intézkedés mekkora fennakadásokat okoz majd, ám azt már biztos, hogy még idén érkezik egy újabb néhány eurós sarc is, vámkezelési díj néven.
9. RAKÉTÁK A GÉPHÁZBA
Tűzszünetről már szó sincs, Amerika és Irán két napja megint szünet nélkül lövi egymást és Donald Trump az éjszakára újabb, még nagyobb támadást jelentett be, sőt azt is közölte, hogy Amerika „a nem túl távoli jövőben” el fogja foglalni az iráni olajexportban kulcsszerepet játszó Harg szigetét. A harcnak indiai halottjai is vannak, az amerikaiak ugyanis rakétával állítottak meg egy, a blokádot megsértő és a felszólításnak nem engedelmeskedő indiai hajót. A csapásban három tengerész életét vesztette. Az amerikaiak rakétát lőttek egy másik, afrikai tanker gépházába is, de ott nem halt meg senki.
10. A 48 KISEBB A 39-NÉL
Mexikó-Dél-Afrika mérkőzéssel ma kezdődik a labdarúgó világbajnokság. Az észak-amerikai rajt előtt még gyorsan frissített egyet a FIFA a világranglistán, amelyet most már az argentinok vezetnek a spanyolok és a felkészülési meccseiken nem túl acélos teljesítményt nyújtó franciák előtt. Magyarország három helyet javítva feljött a 39-re, de ez sovány vigasz, hiszen mégsem vagyunk ott a kijutott rekordlétszámú, 48 csapat között. A hazai labdarúgás amúgy is inkább a kormányváltás következményeivel van elfoglalva: az MLSZ úgy kalkulál, hogy az NBI-es klubok 10-15 százalékos forráscsökkenéssel számolhatnak, amit ki lehet gazdálkodni, míg az NBII-es csapatoknak várhatóan ennél nehezebb dolguk lesz.
