1. MAGYAR A CSÚCSON
Először érkezett kormányfőként EU-csúcstalálkozóra Magyar Péter. A kétnapos brüsszeli összejövetel három fő témája az európai gazdaság versenyképessége, azazhogy mit lehet tenni a kínai konkurencia ellen, a másik az európai hadseregek megerősítése az orosz veszélyre tekintettel, a harmadik pedig az unió következő költségvetése. Magyar még a csúcs előtt találkozott az Európai Parlament elnökével, akivel egyetértettek abban, hogy ősszel le kell zárni a Magyarország ellen nyolc éve folyó jogállamisági eljárásokat. Magában az EP-ben egyébként előző nap együtt szavazott a Tisza és a Fidesz azokra a javaslatokra, amelyek megkönnyítik az illegális migránsok kitoloncolását.
2. ORBÁN BRÜSSZELBEN
Brüsszeli premierje volt Orbán Viktornak is, aki bukása óta először utazott az EU fővárosába, hogy részt vegyen az általa gründolt európai pártcsalád, a Patrióták vezetőinek csúcs előtti találkozóján. Elmondta, hogy ő és a Fidesz veresége nem változtat azon, hogy a Patrióták továbbra is feljövőben vannak Európában és nem változtak az ő külpolitikai céljai, meg a személyisége sem. Arról is beszélt, hogy nem akar az Egyesült Államokban letelepedni, mindössze a vébé utolsó meccseit fogja megnézni, az őt ért korrupciós vádakat pedig pletykáknak nevezte.
3. POMPÁS ALÁÍRÁS
Nem ott és nem akkor, amikor mondták, de az Egyesült Államok és Irán elnöke aláírta azt a dokumentumot, amely elvileg véget vet a harcoknak és megnyitja a hajók előtt a világ energiaellátása szempontjából olyannyira fontos Hormuzi-szorost. Donald Trump és Maszud Peszeskjan a versailles-i palotában látta el kézjegyével a 14 pontot tartalmazó nyilatkozatot, amely még mindig nem a végleges békemegállapodás, arra ugyanis újabb hatvan napot adtak maguknak. Washington közölte, hogy ha nem lesz megállapodás, újra blokád alá veszik Iránt, Teherán pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a mostani tűzszünetben benne van Izrael libanoni háborúja is, amit pedig az izraeli kormányfő egyáltalán nem akar abbahagyni. Mindenesetre a szoros megnyitása jó hatással volt a kőolaj árára, amely ezt megelőzően március elején volt utoljára 80 dollár alatt.
4. KIVEZETIK A VÉDETT ÜZEMANYAGÁRAT
A kormány bejelentette, hogy kezdeményezi a védett üzemanyagár kivezetését. A védett ár a 95-ös benzin esetében literenként 595 forintos, a gázolajnál pedig legfeljebb 615 forintos árat jelentett. A védett ár megszüntetését Magyar Péter azzal indokolta, hogy a héten várhatóan már 10-15 forinttal amúgy is a védett ár alá csökken az üzemanyagok ára a kutakon, ugyanakkor megerősítette, hogy a jövedéki adó csökkentését fenntartja a kormány, ahogy a Mol is a csökkentett árréseket. Mindeközben holnaptól újabb hét-hét forinttal csökken a benzin és a gázolaj ára a hazai kutakon, benzin literenkénti átlagára 620, a gázolajé pedig 632 forint lesz.
5. KONCESSZIÓS FELÜLVIZSGÁLAT JÖN
Leváltották a Nemzeti Nyomozó Iroda vezetőjét, átalakítások lesznek a felesleges párhuzamosságok miatt a rendőrségnél, a TEK önálló egységként megszűnik. Záporoztak a döntések a mai kormányszóvivőin, ahol Vitézy Dávid közlekedési miniszter tolmácsolta a döntéseket. Ő tette azokat az érdekes megállapításokat is, miszerint az M1-es autópálya gigantikus dugóit okozó óriási lezárások a koncessziót működtető Mészáros Lőrincék érdekében lehetségesek, ugyanis érdekükben módosították a szabályozást, ami így a nyolc helyett negyven kilométeres folyamatos felújítást is lehetővé tesz, a cég számára kényelmesebben. Vitézy ezzel összefüggésben hozzátette, vizsgálják az autósztrádák, kaszinók és dohányboltok koncessziós szerződéseit is. A miniszter azt is jelezte, leállítják a fővárosban a Városligeten áthaladó autóforgalmat, a Ligetben félbemaradt beruházásokból pedig parkosítás lesz.
6. FOGYASZTÁSBAN SEREGHAJTÓK
A magyar háztartások egy főre jutó fogyasztási kiadásai az uniós átlag 73 százalékának felelnek meg az Eurostat friss adatai szerint, ezzel az utolsók vagyunk a rangsorban, Lettországgal osztozva a helyen. 2025-ben régiónkban a csehek fogyasztása az uniós átlag 83 százalékát érte el, míg a lengyeleknél ez az érték 88, a szlovéneknél 86 százalék volt. Románia az elmúlt években látványosan növelte az egy főre jutó fogyasztást, ami tavaly már 86 százalék volt, pedig tíz éve még az EU legszegényebb államának számított. Az osztrák fogyasztás tavaly az EU-átlag 113 százaléka volt, vagyis a magyarok 40 százalékkal kevesebbet fogyasztottak, mint az osztrákok. Az uniós fogyasztási és jóléti lista élén Luxemburg (145 százalék), Németország (120) és Hollandia (119) áll.
7. MÓDOS MINISZTEREK
Főként ingatlanokban állnak jól a Tisza-kormány azon miniszterei, akik nem parlamenti képviselők. Az ő vagyonnyilatkozataik most jelentek meg, ezekből kiderül, hogy Ruff Bálint miniszterelnökségi vezető II. kerületi 437 négyzetméteres házzal, két újbudai lakással és nagykovácsi családi házzal is bír 35 milliós tartozás mellett, Vitézy Dávid pedig az I., a II, a III., a XI. és a XII. kerületben is rendelkezik ingatlanokkal, jelentős értékpapír-megtakarítás mellett. Az oktatásért felelős Lannert Judit II. kerületi lakása mellett badacsonyi üdülőt birtokol, s értékpapírban is van 114 millió forintja. Görög Márta igazságügyminiszter szegedi ingatlanok mellett egy fővárosit tulajdonol, 35 milliós megtakarítása van. Tóth Péter nemzetbiztonsági főtanácsadó három XIII. kerületi ingatlant birtokol, van balatoni nyaralója, ahogyan motoros kishajója is. Bóna Szabolcs agrárminiszter 36 pótlapon sorolja szántó és gyep besorolású földjeit, s 209 hektárnyi termőföld az övé.
8. A FIDESZESEK KÖZELÉBE ÁRADT
A Demeter Szilárd által vezetett alapítvány is kapott kilencmilliárd forintot a választások előtt Hankó Balázs kulturális minisztériumától. A Magyar Kultúráért Alapítványnak a legnagyobb összeget, nyolcmilliárdot március végén utalták el. Demeter (aki június elején távozott a Petőfi Kulturális Ügynökség éléről) azt mondja, a forrásokat egy kormányhatározat juttatta nekik, de őt is meglepte, hogy idén tavasszal az összeg nagy részét megkapták, amit készek visszautalni. Közben kiderült, hogy a Fidesz kampányát utólag bíráló volt képviselőjelölthöz, Király Nórához köthető civilszervezetek is csaknem félmilliárdnyi állami támogatáshoz jutottak. A Nemzeti Kulturális Alaptól (63 millió), a Bethlen Gábor Alapkezelőtől (14 millió) és Rogán Antal minisztériumától (379 millió) kaptak közpénzt. Király azt állítja, egyesületei pártpolitikától függetlenül működnek.
9. OLAJRA LÉPETT AZ ÁTALAKÍTÓ
Nem áll útjába a politikai és oktatási irányítás változásainak a Mol vezére, Hernádi Zsolt lemondott alma matere, a Budapesti Corvinus Egyetemet működtető alapítvány kuratóriumi elnökségéről. Hernádi mintaprojektnek látja a közgazdasági egyetem átalakítását, de azt is érzékeli, hogy a közérdekű alapítványok kivezetésével új egyetemi modell következik, ő pedig a régi vezetőjeként elfogult lenne a munka folytatásához. A Mol első embere büszke arra, hogy vezetése alatt a Corvinus költségvetése megháromszorozódott, a bérek duplázódtak, s jelentősen nőttek a közgázon a hallgatói ösztöndíjak is.
10. KEMÉNY MAGYAR FOCINYÁR
Nem kaptak könnyű sorsolást a magyar futballcsapatok a nemzetközi kupák selejtezőire. A bajnok ETO FC Győr a Víkingur Reykjavíkot kapta első ellenfélnek, ha túljutnának az izlandiakon, az izraeli Hapoel Beer-Seva következne, amely a háborús helyzet miatt Szombathelyen fogadná pályaválasztóként a Győrt. Az Európa Ligában a Ferencváros első ellenfele az újvidéki Vojvodina, a szerbek legyőzése esetén a holland bajnoki negyedik Twente jöhet – ha a Fradi egyből elbukna itt, akkor a Konferencia Ligába lecsúszva az Ajax várna rá a főtábláért. Belehúzott a Paks is a Konferencia Ligában, ellenfele a görög Panathinaikosz, egyszerűbb a helyzete a DVSC-nek, a debreceniekre a máltai-örmény Marsaxlokk-Pjunik párharc továbbjutója vár. Nem csak a futballpályán nehéz az FTC helyzete, ugyanis a rendőrség egy feljelentés nyomán vizsgálja a 25 milliárdos Fradiváros-beruházást hűtlen kezelés gyanúja miatt.
