1. TISZTÍTÓTŰZ HADMŰVELET
Az egész magyar politikát felforgató intézkedéseket jelentett be a miniszterelnök az Országgyűlésben elmondott beszédében, amelyben az előző rendszert az olasz maffiával állította párhuzamba. Magyar Péter közölte, hogy alkotmánymódosítással megszüntetik Sulyok Tamás államfőségét, s ha az államfő nem írja alá a módosítást, megfosztják tisztségétől. Magánál az Alkotmánybíróságnál visszahozzák a hetvenéves korhatárt, amivel véget vetnek Polt Péter elnök és még három alkotmánybíró mandátumának. A parlamenti képviselőséget tizenkét évben fogják korlátozni, ami a következő választásoknál a jelenlegi fideszes képviselők java részét munkanélkülivé tenné. Az igazi nagy alkotmányozás Magyar szerint majd ősszel kezdődik, s a végén népszavazást is tartanak majd az új alaptörvényről. A Magyar által tisztítótűz-műveletnek nevezett csomag nyomozói és vádhatósági jogosítványokat is ad a vagyonvisszaszerzési hivatalnak. A Fidesz ámokfutásnak nevezte a javaslatcsomagot és közölte, hogy a kormányfőnek elment az esze.
2. KETTÉSZAKADT ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
Sűrű napokon van túl az államfő és az Alkotmánybíróság: az AB egy része meghiúsította, hogy a köztársasági elnök a maga javára értelmeztethesse a konfliktusát a tiszás parlamenti többséggel. A tizenöt tagú testületből ugyanis hét alkotmánybíró személyes érintettségre való hivatkozással kizáratta magát az eljárásból, amely eredetileg ma tárgyalta volna Sulyok Tamás beadványát, ám az önkizárások határozatlanképtelenné tették az ülést, a fejleményt az államfő tudomásul vette. A vita mélyén a Fidesz szerint az állt, hogy a Tisza megüzente a nem Fidesz-szimpatizáns bíráknak, hogy aki csatlakozik a Sulyok akcióját elkaszáló lépéshez, az a testület tagja maradhat a későbbiekben is – ezzel szemben a kormányoldal eleve a Sulyokkal szimpatizáló Polt Péter AB-elnök gyorsított akciójáról beszél, amellyel akadályozni kívánta az államfő elmozdítását. A vita az AB történetének legsúlyosabb válságát idézte elő, Magyar Péter szerint a bírák fellázadtak Sulyok ellen, Polt szerint viszont a kizárás nem jelentett állásfoglalást.
3. LESZ VAGONVISSZASZERZÉS IS
Nagyon úgy néz ki, hogy a magyar vasútnál nem lesz gyors a rendszerváltás: ma reggel felsővezetékszakadás miatt a győri fővonal állt le, míg a dél-balatonin váltóhiba akadályozta a közlekedést. Eközben a MÁV-nál forgalomba állt a tíz osztrák kölcsönkocsi, amivel megmentenék a nyarat, a közlekedési miniszter szerint minden korábbinál rosszabb a járműhelyzet. Vitézy Dávid jelezte, a MÁV szerelvényeinek negyede nem tud közlekedni javítás vagy vizsgára várakozás miatt, s a Dunakeszi Járműjavítóba ellátogatva mutatta be, hogy az tucatszámra tele van szervizre váró klimatizált IC-kocsikkal, „miután a javítót kormányközeli üzletemberek csődbe vitték, majd az oroszokkal való üzletelés nyomán fizetésképtelenné vált”. Vitézy az újra MÁV-tulajdonba került járműjavító megmentését ígéri, miközben a Fidesz szerint a bajt az oroszok elleni brüsszeli szankciók okozták.
4. PRIDE-ZÁSZLÓK A DUNÁBAN
Egy napig lobogtak csak a szivárványszínű zászlók az Erzsébet hídon, egy ismeretlen férfi ugyanis sorban levette és a Dunába dobálta őket. A városháza rendőrségi feljelentést tett és a következő napokban pótolja az eltüntetett LMBTQ-lobogókat, amelyekkel a hétvégi budapesti melegfelvonulásra akarja felhívni a figyelmet. A Mi Hazánk képviselője, Novák Előd közölte, ha a rendőrség megtalálja az elkövetőt, akkor ő kifizeti a „szivárványos rongyok” eltávolítása miatti bírságot.
5. ÍGY KÖZELEDÜNK AZ EURÓHOZ
Először ígért konkrét dátumot az euróbevezetéssel kapcsolatban a magyar kormány. A cél, hogy 2030-ig teljesítsük az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumokat, jelentette be Kármán András pénzügyminiszter, aki azt is közölte, hogy a jelzáloghitelek kamatstopját már csak október elejéig tartja fenn a kormány. A maastrichti kritériumok szerint az euró bevezetéséhez egyebek mellett csökkenteni kell az inflációt, az államháztartási hiányt a GDP három százaléka alá, az államadósságot a GDP hatvan százaléka alá kell vinni. Szakértők helyeslik az euróbevezetés elindítását, mert kiszámíthatóságot és hosszú távú stabilitást hozhat.
6. VISSZAESTEK A MAGYAR EGYETEMEK
Továbbra is hat magyar van a világ legjobb ezer egyeteme között, ám tavalyhoz képest mindegyik rontott az eredményén. A brit QS intézet mértékadó rangsorában továbbra is az ELTE a legjobb magyar a maga 595. helyével, ami tizeneggyel van lentebb a tavalyinál. Az ezerbe Debrecen, Szeged, a budapesti műszaki és Pécs fért még be. Az első tízben négy-négy amerikai és brit elitegyetemeken kívül egy-egy svájci és szingapúri található, de nagyon jönnek fel a kínai intézmények.
7. ELHÚZÓDÓ HŐHULLÁM
Hétvégén Aszódon 37,1 fokot mérve megdőlt az országos melegrekord, s a kánikula nem enyhül: az előrejelzések szerint egész júniusban hőhullám várható 33-36 fokos csúcshőmérsékletekkel, ráadásul a néha érkező záporok enyhülés helyett inkább a fülledtséget fokozzák. Kritikus állapotba kerülhet a vízellátás három – abszurd módon – Duna melletti településen, Ráckevén, Szigetbecsén és Dömsödön a vízközművek teljesítőképességük végén járnak, ezért a locsolás, medencetöltés, autómosás beszüntetését kérik a lakosoktól. A forróság Nyugat-Európában is tombol, az Ibériai-félszigeten a 45 fokos hőség sem kizárt, Franciaország egyes részein 41-44 fokos maximumokat jeleznek, s Németország nyugati felében is 38 fokon tetőzhet a kánikula. Nagy-Britanniában pedig történelmi negyven fokot jósolnak a hétre, s a franciákhoz hasonlóan az iskolák bezárására készülnek.
8. ITT A VÉGE
Két évvel azután, hogy történelmileg is kiemelkedő arányú győzelemre vezette a brit Munkáspártot, lemondott a miniszterelnök. Keir Starmer nyugalmat és szaktudást ígért a konzervatív kormányok zűrös évei után, de hamar kiderült, hogy képtelen határozott irányt szabni a kabinetjének, miközben robotszerű fellépésével a választókat sem tudta maga mellé állítani. Távozását bejelentő beszédében elcsukló hangon sorolta az eredményeit, miközben várható utódja, a volt manchesteri polgármester mögött már fel is sorakozott a párt, hogy minél simább legyen az átmenet. Andy Burnham akár egy hónapon belül átveheti a kormányfői posztot.
9. MÁR NEM HÁBORÚ, MÉG NEM BÉKE
A múlt heti amerikai-iráni megállapodás ellenére egyáltalán nem ért véget a feszültség a térségben. Izrael tovább folytatta a légicsapásokat Libanonban, amelyek célpontja a Hezbollah Irán-barát szervezet, ám amelyek áldozatai között sok a civil is. Emiatt Irán be is jelentette, hogy újra lezárta a Hormuzi-szorost, bár a gyakorlatban ennek nem látszik nyoma. És miközben az amerikai és iráni delegáció a közvetítők szerint eredményesen tárgyalt ma Svájcban a végső békemegállapodáshoz vezető menetrendről, addig az amerikai elnök rendszeresen megfenyegeti a teheráni vezetőket, hogy készen áll újra bombázni Iránt, amely fenyegetésekre azok hasonló hangnemben válaszolnak. Ráadásul még a harcok leálltának is vannak áldozatai: Katarban legkevesebb tizenhárom ember halt meg, amikor felrobbant egy gázlétesítmény, amelyet éppen újra akartak indítani.
10. TÉNYLEG MINDEN VOKS SZÁMÍTOTT
Két elképesztően szoros választáson van túl Dél-Amerika, s mindkettőt a jobboldali populista jelölt nyerte. Kolumbiában egy 47 éves milliomos ügyvéd lesz az új első ember, akinek példaképe a közbiztonságon tömeges bebörtönzéssel javító salvadori elnök. Abelardo de la Espriella egy százalékponttal győzte le a hivatalban levő, baloldali populista államfő által támogatott riválisát. Peruban még ennyi sem volt a különbség. Ott az egykori elnök-diktátor lánya, Keiko Fujimori 51,1-49,9 arányban győzte le baloldali ellenfelét Latin-Amerika történetének legkiélezettebb elnökválasztásán.
