1. HŐHULLÁMBAN ENERGIAKRÍZIS-HELYZET
Várhatóan hetekig nem lehet majd újra üzembe helyezni a kedden vagy szerdán teljesen leálló paksi atomerőművet a hőhullám és az aszály okozta alacsony Duna-vízszint miatt. A miniszterelnök a százhalombattai olajfinomítóban és a gáztüzelésű Dunamenti Erőműben is járt, utóbbi holnaptól teljes kapacitással termeli az áramot (ott már megoldották a Duna-víz szivattyúzását is), közben a nagyvállalatok önkorlátozásokba kezdenek, a Mol 40 százalékkal fogja vissza energiafogyasztását, Magyar Péter pedig lakossági takarékosságot kért a 17–22 óra közötti csúcsidőszakban. A rendkívüli hőség miatt a parlament jövő heti rendkívüli ülésnapjai is elmaradnak, közben eddig 14 fővárosi agglomerációs településen rendelték el a legmagasabb szintű vízkorlátozást. Az agrárminiszter pedig a megyék többségében leállította jégkármérséklő rendszert, mert egy felmérés szerint a gazdák többsége abban is az aszály egyik okozóját látja.
2. A KORMÁNY A FIDESZT HIBÁZTATJA
A gazdasági és energetikai miniszter szerint elkerülhető lett volna a paksi atomerőmű leállása, s az Orbán-kormány a felelős a most szükségessé vált tízmilliárdos többletköltségű áramimportért. Kapitány István szerint a Duna csökkenő vízállása évek óta ismert volt, mégsem oldották meg egy új szivattyútelep tízmilliárdos beruházásával az erőmű hűtését ilyen alacsony vízállásnál is, helyette az MVM politikai utasításra százmilliárdokat költött hirdetésekre, szponzorációra, amit ki is fognak vizsgálni. Ehhez képest Bóka János Fidesz-frakcióvezető azt nyilatkozta, a Tisza-kormány pontosan ismerhette az időjárás- és vízállás-előrejelzéseket, de nem készült fel a krízisre, helyette Facebook-kormányzást folytat, amit haladéktalanul abba kell hagynia. Magyar Péter erre reagálva jelezte, Paks kiesése 50 milliárdos kárt jelent, s „a fideszesek ne dezinformáljanak, mert büntetőjogi felelőssége lesz, ha ezt teszik”. A Mi Hazánk államfőjelöltje, Tóth Máté energiajogász szerint az aszály nem váratlan, már hetekkel előtte fel kellett volna készíteni a gyorsindítású erőműveket termelésre a méregdrága tőzsdei áramvásárlás és az elmúlt hetek szélerőmű-víziói helyett.
3. KARÁCSONY MEGINT HARCOL
Karácsony Gergely szerint a fővárosi bíróság újabb végzése is kimondta, hogy a Budapesttől elvett szolidaritási hozzájárulás mértéke önkényes és törvénytelen, ezért az önkormányzatnak tovább kell folytatnia a kormánnyal az egyeztetéseket. A főpolgármester küzdelme azért is indokolt, hiszen hiába kapott haladékot a szolidaritási adó befizetésére a főváros tavasszal és nyáron is, a napokban az államkincstár 7,5 milliárd forintot inkasszózott számlájukról, s október 15-ig 86 milliárdos tartozást kellene egy összegben teljesíteni. Eközben kimúlni látszik Karácsonyék egyik korábbi nagy projektje, a budapesti közösségi költségvetés, 2023 óta a 29 nyertes ötletből egy sem valósult meg, a szavazásokat felfüggesztették, tavaly már csak 16 ezer budapesti voksolt jobbára zöldítési tervekre. Meggyűlik a baja az önkormányzatokkal a Fidesznek is, Navracsics Tibor arra panaszkodott, hogy nagyvárosokban tiszás álcivil szervezetek sikeres fideszes polgármestereket rágalmaznak, a kistelepülések önállóságát pedig megszüntetnék.
4. DRÁGUL A TAXIZÁS ÉS A LOTTÓZÁS
Holnaptól drágább lesz a taxi Budapesten. A fővárosi taxirendelet módosításával az alapdíj 1100-ról 1300 forintra, a kilométerdíj 440-ről 521-re, a percdíj pedig 110-ről 130-ra nő. Emellett bevezetik a 800 forintos plusz reptéri díjat is, így a reptérre, vagy a reptérről való taxizás alapdíja 2100 forint lesz. Két kivételtől eltekintve hétfőtől egységesen 500 forintra drágulnak a lottójátékok alapárai is, ezzel együtt átlagosan 25 százalékkal nő a nyereményekre fordítható összeg is. A két kivétel a Kenó és Luxor, ezek 350 és 300 forintos alapdíja 400-ra emelkedik, előbbi hétfőtől, utóbbi augusztus 8-tól. Az alapár-emelkedés nem érinti az Eurojackpotot és a Lutrit.
5. A MAGYAROK NYITOTTAK AZ ORVOSI KANNABISZRA
A magyarok túlnyomó többsége támogatná az orvosi kannabisz használatát. Egy Medián-kutatás szerint a felnőtt magyarok 81 százaléka elfogadhatónak tartaná az orvosi felírást, 79 százaléka támogatná a megfelelő ellenőrzés melletti hozzáférést, 89 százaléka pedig elfogadná a kezelést, ha azt saját vagy közeli hozzátartozója betegségére orvos javasolná, ha személyes felhasználásra kellene alkalmazni: a 18–29 évesek 96, a legidősebbek 84 százaléka támogatná. Itthon jelenleg egy uniós engedélyű CBD-gyógyszer szerepel a hatósági adatbázisban, átfogó orvosikannabisz-program nem működik.
6. TÍZMILLIÁRDOS ÉLELMISZERMENTÉSI FIASKÓ
Feljelentést tett a számvevőszék az Élelmiszermentő Központ működésében feltárt súlyos szabálytalanságok és bűncselekménygyanús kifizetések miatt. Az ÁSZ szerint a négy éve alapított állami cég nem végezte el a törvényben előírt feladatait, miközben tavaly őszig 10 milliárd forint közpénzt költött el úgy, hogy eddig egy gramm élelmiszert sem mentett. Az Orbán-kormány élelmiszer-pazarlás elleni intézkedése a 100 millió feletti éves forgalmat bonyolító élelmiszer-kiskereskedelmi láncokat érintette: élelmiszermentési terveket kellett kidolgozniuk és élelmiszermentési felelősöket kellett kinevezniük – de az egésznek semmi eredménye nem lett.
7. EGYHETES NYARALÁSRA SE TELIK
A magyarok több mint 39 százalékának nincs elég pénze egy egyhetes nyaralásra sem. Az Eurostat adatai szerint az EU-ban csak Bulgáriában, Görögországban és Romániában rosszabb a helyzet, mint nálunk, a román adat a legkirívóbb, ott 61 százalék nem tud elmenni nyaralni. A legjobb helyzetben a norvégok (9,1 százalék) vannak, az egész EU-t tekintve pedig 27,5 százaléknyian nem engedhetik meg maguknak a kikapcsolódást.
8. ELFOGLALTÁK A VÁROST
Franciaország szigorított ellenőrzést vezetett be a spanyol határon, az olasz kormány szerint pedig ki kellene zárni Spanyolországot a schengeni övezetből, de legalábbis felfüggeszteni mindaddig, amíg nem lesz úrrá az apokaliptikus helyzeten Ceutában. A marokkói területbe ékelődött bő 80 ezres városba egyes becslések szerint már 60 ezer afrikai migráns úszott be, miután elterjedt, hogy egy spanyol bírósági döntés értelmében nem lehet őket azonnal visszatoloncolni. Spanyolország odavezényelte a hadseregét, s a helyzet valóban háborúra emlékeztet: az utcákon felgyújtott autókkal, az átkelés közben vízbe fulladt emberekkel. Ceutába érkezett a spanyol kormányfő is, aki gyakorlatilag az egyedüli migránsbarát európai vezető, s akit most sokan hibáztatnak a káoszért, mert több százezer Spanyolországban élő illegális bevándorlónak hirdetett amnesztiát.
9. ÚJRA FELBUKKANT A BÉKE ELNÖKE
Az amerikai elnök szerint a palesztin Hamász beleegyezett abba, hogy lefegyverzi magát, ami a legnagyobb lépés volna a gázai konfliktus befejezése felé. Hogy tényleg így lesz-e, az kérdéses, a Hamász szerint a terv még nem végleges, s Izrael is erősen szkeptikus. Közben a másik közel-keleti konfliktus, az iráni háború sem akar véget érni, sőt: dróntámadás ért Egyiptom földközi-tengeri partjánál egy amerikai hajót, amire eddig nem volt példa, s ami azt mutatja, hogy akár a Szuezi-csatorna is hajózhatatlanná tehető, tovább fokozva a világgazdaság szenvedését.
10. NÉGYBŐL HÁROM MARADT
Mind a négy magyar csapat döntetlent játszott az európai focikupák visszavágóján, ami hármuk esetében továbbjutást ért. Egyedül a Paks búcsúzott a Konferencialigából, igaz, eleve neki volt a legnehezebb dolga a görög Panathinaikosszal. A Győr túljutott luxemburgi ellenfelén és nem panaszkodhat a folytatásra sem, hiszen a lett Riga együttesével játszhat. A Debrecen az örmény Jerevánt ejtette ki, de nem túl jók az esélyei a dán Koppenhága ellen, s végül az Európa-ligában a Fradi a holland Twentét búcsúztatta, s a jövő héten a lengyel Górnik Zabrze ellen kéne elérnie, hogy ősszel is játékban legyen Európában. Ahol amúgy tovább nőtt a feszültség az UEFA és a FIFA között. Az európai szövetség tagállamai egyhangúlag közölték, hogy nem vesznek részt a világbajnokságon, ha a FIFA tényleg végrehajtja a privatizációs elképzelését, amelyet az észak- és közép-amerikaiak szintén elleneznek, az afrikaiak viszont nem.
