1. MEGHALLGATTÁK A VAGYONVISSZASZERZŐKET
A parlament alkotmányügyi bizottsága előtt vázolták ma elképzeléseiket a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökjelöltjei, akik közül hármat a testület választott ki a pályázók közül, egyet pedig tegnap a Tisza-frakció jelölt, de később azt jelezték, mégsem ők jelölték, csak kérték negyedik helyezett pályázóként az ő meghallgatását is. Jancsics Dávid korrupciókutató ugyanis visszalépett, Ligeti Miklós Trasparency-igazgató, korábbi belügyminisztériumi főosztályvezető boszorkányüldözés helyett jogszolgáltatást ígért, Unger Anna egyetemi oktató a Fidesz visszatérésének megakadályozását nevezte célnak, míg a tiszás ajánlott kettős állampolgár üzletember, Sárvári Nicholas a témában szerzett globális korrupciókezelési tapasztalatait emelte ki. A meghallgatások holnap zárt ülésen folytatódnak, a bizottság csütörtökön tesz javaslatot a vezetőkre a parlamentnek. A kiválasztásban az ellenzéki Fidesz nem vesz részt, a párt Alkotmánybírósághoz fordul a hivatalt létrehozó törvényt támadva. Közben ma elmaradt a közmédiát felügyelő, elnököket választó testület három civil tagjelöltjének (Bayer Judit, Sükösd Miklós, Kollár Árpád) parlamenti meghallgatása, mert nyolc szakmai szervezet kifogásolta a jelölési eljárást, így a Tisza inkább nem akart „elhamarkodott” döntést hozni.
2. AZ ÚJ CÉL A 7,5 SZÁZALÉKOS HIÁNY
A Pénzügyminisztérium „a valóság költségvetésének” nevezi az előző kormány által tavaly nyáron elfogadott büdzsé augusztus végén benyújtandó módosítását, amelyben az eredeti 3,7 százalékos hiánycélt 7,5-re emelik. Az elmúlt hónapokban ugyanis az derült ki az új pénzügyi tárca számára, hogy az Orbán-kormány „elhallgatott több kiadást” és 3,7 helyett már 8,3 százalék felé mutatott az idei hiánypálya. A hazahozott uniós források 0,5, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok átalakítása pedig 0,2 százalékkal javítja az idei egyenleget, de a hiánycél további csökkentését az aszály és energiaválság költségei sem teszik lehetővé. A kormány a kiadások lefaragásával 700 milliárddal olcsóbb állami működést valósít meg, ugyanakkor az államadósság növekedésével számol, az adósságráta 74,6 százalékról 77,5 százalékra emelkedhet. Lépett ma a jegybank is, az MNB monetáris tanácsa 25 bázisponttal, 5,5 százalékra csökkentette az alapkamatot.
3. A COVID VESZÉLYES UTÓHATÁSAI
A külügy sem akar lemaradni a többi tárcától, itt is megszületett az első büntetőfeljelentés az előző vezetés ellen. Az ügy a kínai lélegeztető-gépeké lett, amelyekre Orbán Anita szerint Szijjártó Péterék 300 milliárdot költöttek különböző közvetítőcégeken keresztül, közbeszerzés nélkül úgy, hogy a megvett 17 ezer gépből 12 ezer most is a raktárakban áll. A miniszter azt is állítja, hogy az előző vezetés a választási vereség után számos, az ügyre vonatkozó dokumentumot semmisített meg. Közben tovább folyik a külképviseletek nertelenítése: a történész Ablonczy Balázs lesz az új párizsi, a polonista Mitrovits Miklós a varsói nagykövet, míg a kampányban ismertségre szert tett választási szakértő Bódi Mátyásból barcelonai főkonzul lesz.
4. TÖLTETLEN PULYKA ÉS AFRIKAI SZTRÁDA
Miután Szíjj László afrikai sztrádaépítési projektjének 126 milliárd forintos állami kötvényfinanszírozása miatt feljelentést tett a gazdasági tárca, Szíjj cége, a Duna Aszfalt úgy döntött, kezdeményezi a kötvények visszaváltását a két állami tulajdonú banknál. Szíjjék szerint a kötvényekkel vállalt állami kezesség csak akkor jelentett volna költséget az adófizetőknek, ha a Duna Aszfalt nem tud teljesíteni, ez a kockázat most megszűnik és az állam is elesik a projekt jövőbeni bevételeitől. Mészáros Lőrinc békési pulykafeldolgozóját sem tömik tovább megrendeléssel, egy korábban megnyert uniós pályázatból utólag kizárta az agrárminisztérium a céget, ezért a Gallicoop perel. Közben Mészáros hátrál az eszéki futballcsapat finanszírozásából, egyik cége eltűnt az NK Osijek szponzori listájáról, de több Mészáros-vállalat azért még támogató maradt.
5. HEGEDŰS A MÉRFÖLDKŐNÉL
Nem csak az uniós pénzek szakzsargonában létezik a „szupermérföldkő” kifejezés, ezt használta ugyanis a kormány történelminek nevezett első vállalásteljesítésére az egészségügyminiszter. Hegedűs Zsolt szupermérföldkőnek nevezte, hogy a jövőben nyilvánossá teszik a mentők kiérkezési adatait, ez a szint országosan 26,4 perc a riasztások 90 százalékában, ám a terv a legsürgősebb eseteknél a 15 perc betartása lesz majd távlatosan. A miniszter ezt az első száz nap utáni egyik legfontosabb pillanatnak nevezte, hozzátéve: szeptembertől a kórházi fertőzések adatai is nyilvánosak lesznek.
6. MÁR NEM BÍRÓ AZ ALKOTMÁNYBÍRÓ
Lemondott bírói tisztségéről Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) 2012 és 2019 között regnáló elnöke, az Orbán-korszak egyik igazságügyi frontembere. Handót saját kérésére ideiglenes államfőként még Forsthoffer Ágnes mentette fel, ahogy a ma megjelent határozatból ez kiviláglik, a bírói szakmától október közepével búcsúzik végleg. Az Alaptörvényt megalkotó egykori fideszes politikus, Szájer József nejeként is ismert 64 éves Handó az OBH-t még kilenc éves vezetői megbízatása lejárta előtt hagyta ott, amikor alkotmánybíróvá választották tizenkét évre – ottani mandátumának kitöltését tehát nem fenyegeti az új, 70 éves felső korhatár.
7. TÚLÉLÉSI HARC ÉS SZÉTESÉSI FOLYAMAT
Folyik a küzdelem a patinás baloldali lap, immár csak online megjelenő Népszava megmentéséért. Az eddigi tulajdonos Leisztinger Tamás milliárdos üzletember cége húsz százaléknyi részben marad csak a kiadóban, ahova a Liberty Press nevű cég érkezett befektetőként, ebben Lakner Zoltán politológusnak és a Jelen hetilap szerkesztőinek van tulajdonrésze, az új vezetők pedig egy baloldali társadalomkutató intézettől és a régi Népszabadságtól érkeznek. Közben folytatódik a fideszes hírportál Mandiner szétesése, az MCC-tulajdonban lévő, ezért az államhoz került laptól távozott három vezető munkatárs, akik új projektet ígérnek, de már próbaüzemben van a Mandiner-előd Reakció oldala is.
8. VISSZAVÁLTANÁK A SZELLEMET A PALACKBA
A gyűjtögető kukázók miatt kialakult súlyos közbiztonsági helyzet miatt Terézváros polgármestere a palackvisszaváltási rendszer felfüggesztését kéri az év végéig. Soproni Tamás szerint a problémát az okozza, hogy a palackgyűjtők elözönlötték Terézváros utcáit, kiborogatják a szemeteseket, megrongálják a kukákat, erőszakosan próbálnak bejutni a lépcsőházakba. A kerület azt szeretné, ha az átmeneti idő alatt a rendvédelmi, szociális és önkormányzati szereplők működőképes alternatívát dolgoznának ki a jelenlegi palackrendszer helyett, a kormány viszont egyelőre nem tervezi a rendszer leállítását.
9. WASHINGTON TOVÁBB PRÓBÁLKOZIK
Nem sikerült ráijesztenie Iránra az amerikai pénzügyminiszternek, aki soha nem látott büntetőintézkedésekkel és teljes gazdasági elszigeteléssel fenyegette meg Teheránt. Scott Bessent intézkedéseinek lényege, hogy minden olyan országot és gazdasági szereplőt szankciókkal sújtanak, amely kereskedik Iránnal. Ugyanakkor a fenyegetés erejét gyengíti, hogy nem nevezte meg ezeket az országokat, s pontos határidőt sem szabott nekik. Az iráni vezetés közölte, hogy visszavág minden őt ért támadásért, a partnerei pedig, akik eddig kitartottak mellette, ezután is ki fognak. A sokba kerülő és az üzemanyagárakat megemelő iráni konfliktus miatt odahaza mélypontra esett az amerikai elnök népszerűsége bő két hónappal a részleges törvényhozási választások előtt.
10. A STELVIO LETT AZ OMEGA
Amióta mérik, nem voltak még olyan melegek az óceánok, mint most. Az új globális rekord 21,1 fok és az igazán ijesztő ebben az, hogy összességében az óceánok márciusban-áprilisban, a déli félteke nyarának végén szoktak a legmelegebbek lenni. Ez is azt mutatja, hogy az idei El Nino jelenség minden korábbinál erősebb lesz. Ebben a hónapban fordult elő először az is, hogy egyáltalán nem lehet Európában gleccsersízni. Az olaszországi Stelvio volt az utolsó az Alpokban, ahol a meleg miatt le kellett zárni a pályákat.
