1. A MELLÉKFRONT LETT A FŐ HADSZINTÉR
A gyengébbnél is gyengébb lábakon áll az amerikai-iráni tűzszünet, miután Izrael a háború kezdete óta a legpusztítóbb csapássorozatot intézte libanoni célpontok ellen. A légitámadások több mint kétszáz embert öltek meg, Izrael szerint Iránnal szövetséges terroristákat, a nemzeti gyásznapot hirdető libanoni vezetés szerint főleg civileket. Izrael (és Amerika) szerint a libanoni front nem része a kéthetes tűzszünetnek, Irán (és a közvetítő Pakisztán) szerint viszont nagyon is. A tűzszünethez hasonlóan az sem egyértelmű, vajon Irán megnyitotta-e a Hormuzi-szorost, és ha igen, akkor milyen hajók előtt és mennyiért. Mindenesetre az áthaladó hajók száma egyelőre a töredéke a békeidőkének. Közben Donald Trump tovább panaszkodik a NATO-ra, amely szerinte cserben hagyta Amerikát Iránban, most személyesen a katonai szervezet holland főtitkárának szidta az európaiakat. Egyelőre Mark Rutténak sikerült megakadályozni a legrosszabbat, azaz Trump nem jelentette be Amerika kilépését, megfigyelők most azt tartják a legvalószínűbb forgatókönyvnek, hogy a leginkább Amerikával szemben álló NATO-tagországokból kivonják az amerikai csapatokat, ezzel csökkentve azok védelmét.
2. UNIÓS HULLÁMOKAT VERT ORBÁNÉK LEHALLGATÁSA
Ursula von der Leyen az uniós tagállamok vezetőihez fordul, mert elege lett abból, hogy a magyar kormány rendszeresen tájékoztatja az oroszokat az uniós folyamatokról. Az Európai Bizottságban Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin orosz elnök, valamint Szijjártó Péter és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter közötti lehallgatott telefonbeszélgetés leirata verte ki a biztosítékot, amit nyugati titkosszolgálatok szivárogtattak ki. A bizottság aggasztónak tartja, hogy egy tagállam kormánya együttműködik Oroszországgal, hogy az unió polgárainak biztonsága és érdekei ellen dolgozik. Megszólalt az ügyben a francia külügyminiszter, Jean-Noël Barrot is, szerinte Magyarország elárulta az EU-t azzal, hogy Szijjártó segítséget ígért Lavrovnak a szankciós ügyekben.
3. HÁBORÚS HANGFELVÉTEL
Alighanem az utolsó kampánypillanatig tartani fog a titkos hangfelvételek adagolása, ezúttal Magyar Péterről terített újabbat a kormánysajtó, méghozzá az exbarátnő Vogel Evelinnel folytatott beszélgetésekből. A fideszes cél most azt bemutatni, hogy elbagatellizáló kijelentései ellenére a Tisza Párt elnöke is tudatában van annak, az európai vezetők háborúra készülnek az oroszokkal, ehhez egy rövid dialógus szolgálna bizonyítékkal, amelyben Magyar Vogel Zelenszkijre tett utalása után úgy fogalmaz, „geci nagy háború lesz”. Az ellenzék vezetője reagált a felvételre, hazug propagandának nevezte, hozzátéve, a leendő Tisza-kormány sehova sem fog katonákat küldeni, ellentétben Orbán Viktor fiának csádi missziójával.
4. KIEMELT LAKÁSTÁMOGATÁS A TITKOSSZOLGÁKNAK
Két héttel a választás előtt, a titkosszolgálatokat érintő politikai botrányokkal egy időben vezetett be új lakhatási támogatási rendszert Rogán Antal a nemzetbiztonsági szolgálatok dolgozóinak. A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter rendelete szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Információs Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és a Nemzeti Információs Központ munkatársai kaphatnak kedvezményes munkáltatói kölcsönt 50 millió forintig. A lakásépítéshez, -vásárláshoz, -cseréhez, bővítéshez és korszerűsítéshez igényelt hitel a költségek legfeljebb 90 százalékát fedezheti. A bővítéshez kapott kölcsönt 20 év alatt, a többi esetben 25 év alatt kell visszafizetni.
5. ORBÁNNAK HÁROMMILLIÓ KELL
A miniszterelnök szerint a Fidesznek hárommillió szavazóra lesz szüksége vasárnap, hogy az ország kimaradjon a háborúból. Orbán Viktor soproni nagygyűlésén a tiszásoknak is üzent, hogy kormánya néhány eredményét megfontolva szavazzanak mégis a Fideszre. Ugyanakkor szerinte „ha volt is ellenzéki előny, mára elpárolgott”. Ma délután egyébként lejárt az egyéni választókerületben induló jelöltek visszalépési határideje, ezt követően a visszalépését bejelentő neve már nem kerül le a szavazólapról, így a rájuk leadott szavazatok érvényesek. Az utolsó pillanatban visszalépett még a szombathelyi Czeglédy Csaba, akit a DK támogatott, s aki listán Dobrevékre fog szavazni. A Kutyapárt és a DK állva hagyta többi jelöltjét.
6. MINDEN NAPRA TÖBB ÁTÁLLÓ
Folytatódik az utolsó pillanatos politikai átállások sorozata a fegyveres testületeknél, ezúttal újabb nemzeti nyomozóirodás exrendőr állt a nyilvánosság elé, valamint az Alkotmányvédelmi Hivatal korábbi munkatársa is nyilatkozott NER-es előélete negatív tapasztalatairól. Az NNI volt nyomozója arról beszélt, hogy míg a Fidesz-közeli celebek és vezetők sérelmezett ügyei mindig elsőbbséget élveztek egyfajta VIP-szolgáltatásként, addig az orosz hackertámadást sosem nyomozták, miközben a kiberbűnözési főosztály egyik ajtaján bináris kóddal az van kiírva, „Fuck Orbán, fuck Putyin”. Az AH egyik korábbi munkatársa pedig hangfelvételt is vitt magával, amelyen állítása szerint egy elhárítótiszt kér közéleti szereplők lejáratására alkalmas információkat egy végrehajtótól, ami a politikai befolyás megjelenését bizonyítja a szolgálatoknál.
7. MEGVESSZÜK AMERIKÁT
Az Orbán Viktor melletti kampányoláson kívül három megállapodásra is jutott ideje Budapesten az amerikai alelnöki delegációnak. Energia, technológia és biztonság az a három terület, ahol Magyarország vállalta, hogy amerikai cégektől vásárol. Így például 700 millió dollárért veszünk rakéta tüzérségi rendszereket, 500 millióért olajat (a Mol révén), de az igazán nagy üzlet az volna az amerikaiaknak, ha 20 milliárd dollárért építenének mini atomreaktorokat nekünk. Az egyezségeket a kancelláriaminiszter is méltatta a választás előtti utolsó kormányinfón, ahol Gulyás Gergely azt is elmondta, hogy már hozzányúltak a stratégiai olajtartalékhoz, de így is van elég belőle bőven.
8. ÁLLAMI PÉNZBŐL PRIVATIZÁLT HADIIPAR
A 4iG tavaly a 72 milliárd forintos hadiipari akvizícióját állami pénzek eltitkolt felhasználásával hajtotta végre. Az egyik oknyomozó portál szerint állami tízmilliárdokkal tömték ki a 4iG-t, mielőtt az hadiipari cégeket vett volna az államtól. Ez úgy történt tavaly, hogy az állami Eximbank és a szintén állami Széchenyi Alapok összesen 37 milliárdot fektettek be a 4iG elnökéhez, Jászai Gellérthez köthető magántőkealapba. Utána egy állami vállalat Jászai egyik alapkezelőjére bízta 50 milliárdos, védelmi fejlesztésekkel foglalkozó tőkealapjának kezelését, amely ezt a pénzt átrakta egy másik, ugyancsak Jászaihoz köthető magántőkealapba. Majd ez a két magántőkealap a 4iG SDT-be tette át az állami forrásból származó milliárdokat. Ez a 4iG-leánycég lett aztán a többségi tulajdonosa a kiemelten fontos (volt állami) hadiipari vállalatoknak.
9. A MAGYAROK ZÖME MÉG MINDIG EU-PÁRTI
A kormány unióellenes kommunikációja nem maradt hatás nélkül a magyarok európai uniós attitűdjére. A 21 Kutatóközpont felmérése szerint nőtt a bizonytalanok aránya hazánk uniós tagságával kapcsolatban. Ha most vasárnap lenne népszavazás az EU-ból való kilépésről, 62 százaléknyian a bennmaradásra, míg 16 százaléknyian a kilépésre szavaznának, és 17 százaléknyian nem tudnak egyértelmű választ adni. 2024-ben még csak 10 százalék volt bizonytalanok aránya. A Tisza Párt szavazóinak 97 százaléka, a Fideszre voksolók 38 százaléka EU-párti és utóbbiak 35 százaléka már el is utasítja a tagságot. Az euró bevezetését 2024-ben még a magyarok 68 százaléka, idén már csak 55 százaléka támogatta. Két éve a megkérdezettek 7 százaléka, idén már 19 százaléka volt bizonytalan. A fideszesek többsége elutasítja, míg a tiszások közel 90 százaléka támogatja az euró bevezetését.
10. MÁR BRÜSSZEL TÉRFELÉN PATTOG A LAMBDA
Görögország lesz a következő ország, ahol megtiltják a gyerekeknek a közösségi média használatát. Az athéni kormány vezetője közölte, hogy jövő januártól a 15 év alattiaknak elérhetetlen lesz számos alkalmazás, amelyek feszültséget, függőséget okoznak, rontják a gyerekek alvás- és életminőségét. Felmérések szerint a görögök négyötöde támogatja az tiltást, s a kormány szorgalmazza, hogy Brüsszel az egész unióra kiterjedően hasonlóan cselekedjen.
