1. NEM LETTEK BARÁTOK
A parlamenti választás győzteseként ma elsőként Magyar Pétert fogadta a köztársasági elnök, találkozásuk pedig sem barátinak, sem szívélyesnek nem volt nevezhető. Sulyok Tamás jelezte a Tisza Párt elnökének, hogy őt bízza majd meg a kormányalakítással, méghozzá a lehetséges legkorábbi parlamenti alakuló ülésen (május 4-e, 6-a és 7-e lehet ez a nap), ezen túl viszont Magyar elmondása szerint ő négyszemközt is távozásra szólította fel az államfőt, mert „méltatlan a nemzeti egység megteremtésére, alkalmatlan a törvényesség őrének és erkölcsi mércének is”. A Tisza-vezető úgy érezte, Sulyok megfontolja a lemondást, egyebekben beszélgettek a közvetlen elnökválasztás bevezetéséről is, amit Magyar támogatna. Magyar Péter után Orbán Viktor és Semjén Zsolt járt az elnöknél (a Karmelita erkélyén olvasgató Orbánt egyébként a Sándor-palota teraszáról Magyar is kiszúrta), velük közlése szerint az új parlament alakuló ülésének megszervezéséről beszélt, aztán a pártvezetői sort a Mi Hazánk elnöke zárta, Toroczkai László egyébként óvást jelentett be a választási eredménnyel kapcsolatban, s szerinte az elnök nem fog lemondani.
2. SZEZON VÉGÉN BEHÍVTÁK
Szürreális látogatást tett a közmédiában ma reggel Magyar Péter, akit nem hívtak a közszolgálati hírműsorokba az elmúlt másfél évben, a választás napja után viszont villámcsapás-szerűen jelentek meg hírszolgáltatásukban az addig negligált ellenzéki álláspontok. A Tisza Párt elnöke a Kossuth Rádióban és az M1-en nyilatkozva is egyszerre veszekedő és mentegetőző riporterekkel találta szembe magát, akiknek elmondta, hiába az elmúlt két nap kiegyensúlyozottabb szerkesztése, kormánya felfüggeszti majd a „hazugsággyár” közmédia hírszolgáltatását, amíg új alapokra nem helyezik az intézmény működését, ahol eddig „évente 160 milliárdot égettek el”, ő maga viszont nem fog beleszólni az állami média munkájába, csak visszaállítják a sajtószabadságot, s megmutatják a Fidesz szavazóinak, „hogy itt nem mondtak igazat a Tisza Pártról”. Közben a magyar politikai fordulat után az is kiderült, már nem nyomoznak Magyar Péter ellen bennfentes tőzsdei kereskedés gyanújával, az ügyet három hete lezárták.
3. SZABAD A PÁLYA AZ UKRÁN SZABOTŐRÖKNEK
Se kormányinfó nem lesz már több, se Orbán Viktor részvételével tartott EU-csúcstalálkozó. Utóbbit brüsszeli források szivárogtatták ki, hozzátéve, hogy a jövő csütörtök-pénteki ciprusi megbeszélésen még a távozó kormányfőnek kéne képviselnie Magyarországot, ám ő úgy döntött, Robert Fico kormányfőre bízza a helyettesítést. A mai kormányülés után pedig azt is közölték, hogy már nem tartanak kormányinfót, így aztán az sem ott derült ki, hogy a magyar honvédség fokozatosan elkezdte visszavonni katonáit, akik eddig az energetikai létesítményeket őrizték az állítólagos ukrán szabotőrök ellen.
4. NINCS ITT SEMMI LÁTNIVALÓ
Határozottan tagadja a Külügyminisztérium, hogy iratmegsemmisítés folyna náluk. Előbb Magyar Péter, majd kedden Orbán Anita leendő külügyminiszter belső forrásokra hivatkozva állította azt, hogy Szijjártó Péter miniszter jelenlétében elkezdték ledarálni a külügyben a szankciós anyagokról szóló dokumentumokat. A minisztérium ezt tagadja, azt állítják, hogy csupán a biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkár, Balajthy Henrietta titkárságán „dobták ki” az elektronikusan eltárolt és így majd átadásra kerülő dokumentumok feleslegessé vált papíralapú verzióit.
5. ORBÁNNAK MÁR NEM FIZETNEK
Szolnok városa után Szentes is bejelentette, hogy nem hajlandó befizetni a szolidaritási hozzájárulás második részletét a Tisza-kormány felállásáig. Magyar Péter ugyanis azt ígérte, hogy felülvizsgálják a szolidaritási adó mértékét. A fővárosnak idén 100 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást kellene befizetnie, ám nem dönthet maga arról, hogy befizeti-e, mivel számlájukat az Államkincstár inkasszózhatja, ha ez most is megtörténik, már az áprilisi béreket sem tudják kifizetni. Karácsony Gergely főpolgármester ezért felszólította az államkincstárt, hogy hatvan napra függessze fel az inkasszót. Györfi Mihály, Szolnok polgármestere pedig bejelentette, hogy kilépnek a Megyei Jogú Városok Szövetségéből, ha az elnök, Szita Károly nem mond le azonnal. Ezt azzal indokolta, hogy Kaposvár fideszes polgármesterének egy szava sem volt a szolidaritási adó ellen, miközben az állítólagos „Tisza-adó” elítélését kezdeményezte a szövetség tagjainál, amit amúgy tíz városvezető elutasított.
6. ÉLÉNK HELYEZKEDÉSEK
Folytatódnak a földcsuszamlásszerű választási eredmény miatti reakciók, helyezkedések, pozicionálások a gazdasági életben is. A MÁV egy igazgatósági tagja megerősítette a korábban már a kormánnyal szembefordult Wáberer György milliárdos üzletember állítását, hogy Lázár János többször átnyúlt politikai érdekre hivatkozva a vasúttársaság cégvezetése felett, így például a pályaudvarok körüli ingatlanok eladásakor. Közben bocsánatot kért alkalmazottaitól egy másik milliárdos, Balázs Attila építőpari nagyvállalkozó. Tiborcz István üzlettársa azért szabadkozott, mert szombaton még arra szólította fel levélben dolgozóit, szavazzanak a Fideszre. Rendkívüli közleményt tartott fontosnak kiadni a Mészáros Csoport is, az ország leggazdagabb emberének cégbirodalma részvényei tőzsdei zuhanása után azzal nyugtatja a piacot, hogy „határozott stratégiai vízióval tervezi beruházásait és innovatív növekedését”.
7. KOLDULÓ KUTYÁK
Gyűjtőkampányba kezdett a Kétfarkú Kutyapárt, miután nem érték el az egy százalékot sem, így vissza kell fizetniük a kapott 680 millió forint állami támogatást. A párt legismertebb vezetője, Kovács Gergely társelnök a szimpatizánsok anyagi támogatását kérő bejegyzésében elmondja, hogy az összes pénzt elköltötték, tehát valószínűleg felszámolási eljárás indul a párt ellen. Ebben az esetben a párt vezetői és jelöltjei magánvagyonukkal is felelnek, ám a hegyvidéki polgármester szerint magánvagyonaik sincsenek, így a jelöltek családi egzisztenciái mennek majd tönkre.
8. KERESZTAPASÁGI TESZT
Orbán Viktor legfontosabb szomszédos országbeli szövetségesei is megszólaltak harcostársuk veresége után. Robert Fico méltatta Orbánt, de közölte, kész a szoros együttműködésre Magyar Péterrel, akivel közös érdekük, hogy minél hamarabb újrainduljon a Barátság-vezeték. A magyar választási eredmények eddigi legellenségesebb fogadtatása Belgrádból jött, ahol az Orbánnal szövetséges államfő Magyar Péter azon megjegyzésén akadt ki, amellyel a Tisza vezetője arra célzott, hogy Putyin a keresztapja Orbán, Fico és Alekszandr Vucsics szövetségének. Vucsics szerint a Szerbiában élő magyarok és a két ország közötti kapcsolatok szempontjából akár ostobának és felelőtlennek is lehetne nevezni Magyar mondatait.
9. TRUMPNAK MAGYAR IS JÓ
Gyorsan elengedte a megbukott kormányfő kezét két legnagyobb hatalmú szövetségese. Az amerikai elnök ugyanis – miközben dicsérte Orbán Viktort – kijelentette, kedveli a jövendő miniszterelnököt, aki szerinte „jó ember és jó munkát fog végezni”. Donald Trump azért eljátszott a gondolattal, hogy ha alelnöke helyett ő maga jön Magyarországra kampányolni Orbán mellett, akkor talán nem ez lett volna az eredmény. Vlagyimir Putyin szóvivője pedig közölte, hogy soha nem voltak barátok Orbánnal, és nyitottak a pragmatikus együttműködésre az új vezetéssel, bár válaszaiból az is kiderült, hogy vége Magyarország különleges kezelésének és Moszkva szemében most már egyike lett a többi barátságtalannak nyilvánított európai országnak.
10. BLOKÁD, KONTRABLOKÁD, REKONTRABLOKÁD
Több mint három évtized után tárgyalt egymással közvetlenül újra Izrael és Libanon. Az amerikai nyomásra tető alá hozott megbeszélések célja, hogy miként tudnák lefegyverezni az Irán által támogatott Hezbollahot, amely állam az államban és amelynek katonai ereje sokak szerint meghaladja a libanoni hadseregét. A történelmi tárgyalások alatt is zajlottak azonban a Hezbollah (és Libanon) elleni izraeli hadműveletek. Közben az amerikai elnök ismét bizakodóan nyilatkozott arról, hogy még ezen a héten újra lehetnek amerikai-iráni tárgyalások. Teherán azonban ezt nem erősítette meg, viszont közölte, hogy ha az amerikaiak folytatják az iráni kikötők blokádját, akkor ők lezárják nemcsak a Hormuzi-szorost, de még a Vörös-tengert és az Ománi-öblöt is, elzárva az arab országok teljes energiaexportját.
