1. ÉLEDEZIK A GAZDASÁG
Három év után végre erőt mutatott a magyar ipar: a statisztikai hivatal friss adatai szerint márciusban az ipari termelés 6,7 százalékkal nőtt éves alapon, februárhoz képest pedig 3,1 százalékkal emelkedett. A bővülést főként a számítógép-, elektronikai és optikai termékek, a villamos berendezések, valamint az élelmiszer-, ital- és dohányipar húzta, miközben a járműgyártás csak kisebb mértékben javult. Az elemzők szerint a mostani adat kedvező meglepetés, és arra utalhat, hogy az ipar túl van a tavaly őszi mélyponton. Ugyanakkor még nem biztos, hogy tartós trendforduló jött, mert az exportpiacok továbbra is gyengén teljesítenek, és a külső kockázatok sem múltak még el.
2. SZOLIDÁRIS VOLT AZ AB
Részben megsemmisítette az Alkotmánybíróság a szolidaritási hozzájárulásról szóló kormányrendeletet: a testület alaptörvény-ellenesnek minősítette azokat a februári szabályokat, amelyek kizárták, hogy az önkormányzatok bíróságon támadhassák meg a hozzájárulás megállapítását, beszedését és elszámolását. A döntés visszamenőleges hatállyal semmisítette meg a kifogásolt részeket, miután az Országos Bírói Tanács szerint a rendelet előkészítésénél elmaradt a kötelező véleményezés. Az AB tehát nem magát a szolidaritási hozzájárulást ütötte ki, hanem azt a jogszabályi megoldást, amellyel a kormány kivette volna az ügyet a bíróságok kezéből.
3. NEKIK NEM KELLETT MOHÁCS
Az AB-hez hasonlóan máshol is érzik a kormányváltást: a magyar hatóságok visszaadták Ukrajnának a még márciusban lefoglalt aranyat és eurót. Kijev köszönetet mondott a lépésért. A Fővárosi Főügyészség pedig azt közölte, hogy már nem tekinti gyanúsítottnak Szabó Bence volt rendőrszázadost, aki még a választások előtt kitálalt egy Tiszával kapcsolatos titkosszolgálati akcióról. Az ügyészek szerint jelenleg úgy tűnik, Szabót a közérdek vezette, amikor interjút adott. A NER egyik legsikeresebb producere, Rákay Philip az új idők szelét érezve bejelentette, hogy visszavonta az egymilliárdos állami támogatásra vonatkozó kérelmét, amelyet egy Mohácsról szóló történelmi filmhez nyújtott be. Rákay legutóbbi filmje Petőfiről 4,7 milliárd közpénzt kapott.
4. LEMERÜLT AZ ÉRDI AKSI
Vége van Érden az akkumulátor-raktározásnak, minden ebben részt vett cég távozik a város ipari parkjából. Az ázsiai vállalat vezetése tagadja, hogy bármiféle jogszabályt sértett volna tevékenységük, ugyanakkor tiszteletben tartják a helyi közösség véleményét, ezért költöznek el beszállítóikkal együtt új helyre, amelyről még nincs információ. Az ipari park fejlesztője és tulajdonosa pedig megerősítette, a telepen a jövőben nem lehetséges semmilyen akkumulátorokhoz köthető tevékenység. Közben Debrecenben rémületet okozott, hogy az ottani CATL akkugyárnál zöld színű folyadék bugyogott fel a csatornából az úttestre, ám a gyár vezetésével már korábban egyeztető helyi tiszás képviselő azt a tájékoztatást kapta, csak nyomáspróbára használt színezett ivóvíz folyt ki.
5. ÚJABB SZÁZMILLIÁRDOKTÓL ESHETÜNK EL
Vitézy Dávid szerint Lázár János több fontos vasútfejlesztés tenderét is visszavonta, köztük a Debrecen–Nyíregyháza-vonal, valamint a budapesti körvasút Népliget állomását és a ferencvárosi szakaszt érintő beruházásokat. A leendő közlekedési miniszter szerint ezzel mintegy 280 milliárd forintnyi, már elnyert uniós forrás felhasználása válhat kérdésessé, mert a projekteket a következő három évben kellene megvalósítani. Vitézy szerint nem elszigetelt hibáról van szó, hanem arról, hogy Lázárék az elmúlt években sorra rosszul készítették elő vagy állították le a nagy vasúti projekteket. Közben Lázárt egy másik ügyben a bíróság hallgatná meg: egy, a Mészáros-közeli céggel vitában álló alvállalkozó 1,9 milliárd forintot követel, és a keresetben az állam mellett Lázár Jánost is károkozóként jelölte meg.
6. RÁKOSI VAGY HITLER
A honfoglalás, a görög-római építészet és a középkori egyház témái szerepeltek a mai történelem érettségi középszintű feladatsorában, míg a két eltérő korszakból választható esszék a náci Németország 1938-as terjeszkedését, a céheket, I. Károly uralkodását és a Rákosi-diktatúra működését érintették. Történelemből 71 és fél ezren érettségiztek középszinten, míg emelt szinten 8273 diák, nekik három, illetve négy óra állt rendelkezésükre az írásbelire. Míg a történelem feladatokat a túlzott lexikális tudás követelése miatt éri kritika, a hétfői magyar érettségit politikai-esztétikai alapon kifogásolják, Wass Albert író szerepeltetése miatt a Mazsihisz egyenesen az új kormányhoz fordul, mert a szerzőt „méltatlannak tartják antiszemita nézetei miatt”, ezért eltávolítását követelik a nemzeti alaptananyagból.
7. MINDENKINEK A SAJÁT TŰZSZÜNETE
Az oroszok és az ukránok is tűzszünetet jelentettek be, de mindketten függetlenül a másiktól, s a homályos feltételekkel megfogalmazott fegyvernyugvás egyelőre nem is működik. Először Moszkva javasolt tűzszünetet a második világháborús győzelmi ünnepségekre, május 8-9-re. Kijev szerint ezzel csak a moszkvai katonai parádét akarták védeni, mindenesetre az ukránok közölték, hogy ők akkor mától, azaz szerda hajnaltól mindaddig beszüntetik a harci cselekményeket, amíg az oroszok sem támadnak. Az oroszok azonban az utóbbi idők legbrutálisabb légicsapásait hajtották végre az elmúlt napokban, kedden mintegy húsz ukrán civil halt meg az ország különböző részeit ért csapásokban, s már szerdán is volt halálos orosz támadás.
8. FORDULATOK A SZOROSBAN
Hétfőn kezdte, de már abba is hagyta az amerikai elnök a Hormuzi-szoros megnyitását célzó haditengerészeti akciót. Donald Trump azzal indokolta újabb hirtelen irányváltását, hogy remekül haladnak a tárgyalások Iránnal. Teherán szerint viszont az amerikaiak egyszerűen meghátráltak, amikor több hajót és szárazföldi célpontot is iráni támadás ért. A Washingtonból érkező ellentmondásos üzenetekre jellemző, hogy az amerikai külügyminiszter közölte, hogy az iráni háború offenzív szakasza véget ért, majd megszólalt az elnök, hogy még újabb és pusztítóbb csapások következnek, ha Teherán nem köt békét.
9. LUXIZÁSBÓL RÉMÁLOM
Halálos csapdává vált az a luxus óceánjáró, amely Argentínából indult több mint egy hónapja, ám miután halálos fertőzés tört ki rajta, egyetlen kikötőben sem látják szívesen. A hantavírussal nem könnyű megfertőződni, ám ha ez bekövetkezik, a halálozási arány nagyon magas: eddig a fedélzeten lévő 150 ember közül hárman haltak meg, s féltucat embert evakuáltak mentőhelikopterrel szárazföldi kórházakba. A hajó napokig vesztegelt a Zöld-foki szigetek fővárosának kikötőjében, ám a járványtól rettegő hatóságok nem engedtek senkit partra szállni. A következő állomás a viszonylag közeli Kanári-szigetek lesz, amelynek vezetése szintén ellenkezik, de a spanyol kormány szerint ki tudják úgy menteni és karanténba helyezni az utasokat és a személyzetet, hogy ne legyen újabb fertőzés. A Kanári szigetek egyébként is központi szereplője volt az elmúlt napokban a spanyol tengerészeti híreknek: egy Dél-Amerikából Líbia felé tartó hajón ugyanis minden idők legnagyobb kokainszállítmányát foglalták le – mintegy negyven tonnát.
10. ELHUNYT A FOCILEGENDA
Hosszan tartó súlyos betegség után 79 éves korában meghalt a magyar futball egykori, 92-szeres válogatott klasszisa, Fazekas László. A vékonydongájú technikás szélső Budapesten született, az Újpestben kezdett el focizni, centerből lett felnőttként jobbszélső, 18 évesen mutatkozott be lila-fehérben az élvonalban, ahol 1967-től már alapember volt, s 1980-as távozásáig kilenc bajnoki címet szerzett a klub aranykorának egyik ikonjaként, a Fazekas-Göröcs-Bene-Dunai-Zámbó ötösfogat tagjaként. Megszerezte 36 góllal 1980-ban az európai Ezüstcipőt, aztán az első fecskék egyikeként Nyugatra szerződhetett, s 1984-ben Belgiumban vonult vissza. Fazekas Mexikóban olimpiai bajnok lett, játszott az 1978-as és 1982-es vébén, később edzősködött Belgiumban az ottani élvonalban, majd Spanyolországba költözött, itthoni szerepvállalása a futballban többször felvetődött, de végül nem tért haza.