1. DRÓNSZÁRNYON REPÜL A NEMZETI EGYSÉG
Meghozta a magyar nemzeti konszenzust az ukrajnai háború kezdete óta legnagyobb orosz légitámadás-sorozat, amelyben tegnap és ma Moszkva 1600 drónnal intézett csapást nem egyszer civil célpontok ellen, tucatnyi embert megölve. A Kárpátalját is elérő támadást nemcsak Magyar Péter miniszterelnök ítélte el, hanem az elmúlt évektől eltérően Gulyás Gergely fideszes frakcióvezető és Sulyok Tamás államfő is, ezúttal nem elhallgatva, hogy orosz akcióról van szó. Orbán Anita külügyminiszter ezen felül bekérette a budapesti orosz nagykövetet. A magyar kormányfő reakcióját fontos üzenetnek nevezte a hálás Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
2. VESZÉLYHELYZET ÉS VÉGKIELÉGÍTÉS
Véget ért a különleges jogrend, a háborús veszélyhelyzeti kormányzás 1449 napig tartott, ám több száz kormányrendelet még érvényes ebből az időszakból. Közben Magyar Péter jelezte, nem hajlandó aláírni a volt kormánytagok végkielégítésére vonatkozó papírokat, eközben pedig zajlik az átadás-átvétel a távozó és érkező miniszterek, államtitkárok között. Az új miniszterelnök lépésére a Fidesz-frakcióvezető Gulyás Gergely úgy reagált, kormánytagjaik az őket törvény szerint megillető végkielégítésüket a kárpátaljai nagydobronyi gyermekotthonnak ajánlják fel, vagyis azt az intézményt segítheti a pénzük, „ha a jogszabályoknak az új kormány eleget tesz”. A tegnap estig tartó első, ópusztaszeri kormányülésen pedig arról döntöttek, várhatóan heti kétszer üléseznek majd kezdetben, 257 milliárdnyi vízügyi fejlesztés jön uniós segítséggel, marad a védett üzemanyagár.
3. KAMPÁNYFŐNÖKBŐL NEMZETBIZTONSÁGI FŐTANÁCSADÓ
Hiába jelezte a választás után a Tisza kampányfőnöke, hogy ezzel tevékenysége befejeződött, kiszáll a politikából, s családjára koncentrál, Magyar Péter mégis meggyőzte Tóth Pétert, hogy kormányon is folytassa a munkát: a visszautasíthatatlan ajánlat a nemzetbiztonsági főtanácsadói poszt lett, amely a különféle titkosszolgálatok felügyeletét és koordinálását jelenti. Közben Tarr Zoltán kulturális miniszter óriási vitába csöppent tárcája kapcsán a feladatait rögzítő kormányrendelet azon megállapítása miatt, miszerint „a miniszter a kultúrpolitikát a Magyar Művészeti Akadémia elnökének közreműködésével dolgozza ki”. A liberális közélet-értelmiségi tiltakozások után Tarr közölte, az a formula az Alaptörvényből következik, de „csak addig, míg az alkotmánymódosítási folyamat végén új alkotmány születik”, addig pedig kormányrendelettel iktatják majd ki az MMA befolyását – amely viszont közleményben üdvözölte, hogy számítanak munkájukra.
4. MÁR MAGYARNAK KEDVESKEDNEK
Úgy fest, túl jól sikerült a NER-propaganda működése ellen a választás után fellázadó MTI-fordulata, ugyanis immár azért indítottak belső vizsgálatot a közmédiánál, mert az új kormány tagjainak Sándor-palotában tett látogatása után az MTI az egyik kiadott képről levágta a köztársasági elnököt – ezt megelőzően a helyszínen az első fotózást követően Magyar Péter felszólította Sulyok Tamást, hogy ne szerepeljen az új miniszterekkel készült felvételeken. A közmédia vezetése ezek után azt vizsgálja, sérültek-e a hírügynökségi fényképezés szakmai standardjai. Közben a médiahatóság is rálelt a nagyobb szigorra, s kétmilliós bírságot szabott ki a közmédiára, mert több csatornáján a Fidesz-kormány nemzeti petícióját társadalmi célú hirdetésként sugározták.
5. TÚL ERŐS LETT A FORINT
A jegybank technikai lépéssel hűtötte a túl erős forintot: egyes, a bankokkal kötött devizaügyleteknél 5,75-ről 5,25 százalékra csökkentette a kamatot, vagyis úgy lazított a pénzügyi feltételeken, hogy az alapkamatot nem változtatta meg. A piac szerint ez egyértelmű jelzés volt a jegybanktól, amelynek már túl erős volt a forint – az áprilisi választás óta nagyjából 10 százalékot erősödött, és közel ötéves csúcsra jutott az euróval és a dollárral szemben. Az MNB lépése után a forint gyengült, az euró jegyzése a 357 körüli szintről nagyjából 359-ig emelkedett. Elemzők szerint a háttérben az áll, hogy a túl erős forint már fáj az exportőröknek és a költségvetésnek is, ezért a piac egyre inkább júniusi kamatvágást áraz.
6. NEM VÁLT BE AZ ALAPÍTVÁNYI MODELL
Fellázadtak az oktatók az alapítványi működés ellen az első modellváltó egyetemen, a Corvinuson. A felsőoktatás teljes megújítására tett javaslatot az egyetem 150 oktatója, szerintük az országgyűlési választások eredménye lehetőséget ad az egyetemi autonómia visszaépítésére. A Corvinus Egyetem 2019-ben elsőként került alapítványi fenntartásba. Működését főleg az egyetemnek juttatott vagyonból (300 milliárd forintnyi Mol és Richter-részvények hozamából) finanszírozták. Nem volt sikeres az MNB PADME alapítványának együttműködése sem a Metropolitan Egyetemmel. A feljelentéssel végződő ÁSZ-vizsgálat után lemondott a rektor Kucsera Tamás Gergely is. A gazdálkodási kockázatokat amúgy az ÁSZ nem az egyetem operatív szintjén azonosította, hanem a korábban alapítványi struktúrában, a feljelentése után rögtön le is mondott az egyetem éléről Czene Gréta elnök-vezérigazgató, aki a korábbi MNB-elnöknek, Matolcsy Györgynek volt a kabinetfőnöke.
7. SÍNRE TETT UDVARI PRÍMÁS
2022 és 2026 között összesen 3,3 milliárd forint közpénzzel támogatta a kulturális tárca a kormányközeli hegedűművész, Mága Zoltán turnézásait, külföldi fellépéseit és a szokásos újévi arénás gálakoncertjeit, közölte a minisztérium sajtóérdeklődésre. Mindeközben a hivatalos elektronikus közbeszerzési rendszerből derült ki, hogy az új kormány beiktatása előtt döntöttek a MÁV Kőbánya-Kispest és Kőbánya-Teher közötti vasútfelújítási pályázatokról, a tendert Homlok Zsolték cége nyerte. Mészáros Lőrinc volt veje úgy előzte meg egykori apósa cégét, hogy annak (nyilván magasabb árú) ajánlatát el sem bírálták. Homlok válása után cégei mélyrepülésbe kezdtek, volt, amelyik csődközelbe került. A most elnyert felújítási munkáért nettó 4,4 milliárd forintot kaphatnának, ha az új kormány is biztosítaná hozzá a forrást.
8. KISIKLOTT VONATOK
Súlyos emberi tévedésből eredő váltóállítási hiba miatt kisiklott egy emeletes KISS motorvonat ma hajnalban a Nyugati pályaudvaron, emiatt három vágányon szünetelt a forgalom. A baleset idején a vonaton utasok nem tartózkodtak, senki sem sérült meg. A reggeli és délelőtti órákban az állomáson csak korlátozásokkal közlekedhettek a vonatok. A fennakadás főként a ceglédi és a lajosmizsei vonalat érinti. Szerencsétlen nap volt a mai a MÁV-nak: délután kisiklott egy Keleti pályaudvarról Lőkösházára tartó InterCity vonat is Gyomaendrődnél, egy utas súlyosabb, egy másik könnyebb sérülést szenvedett a balesetben.
9. NEM BÁNNÁK, HA MENNÉNEK
Az amerikai elnök folyamatosan fenyegeti európai szövetségeseit, hogy kivonja a náluk állomásozó katonáit – ám egy friss felmérés szerint ezzel csak az európai népakaratot hajtaná végre. Az európaiak többsége ugyanis az orosz veszély árnyékában is masszívan ellenzi az amerikaiak jelenlétét, mindössze a lengyelek és a románok között vannak többen a támogatók, mint az ellenzők. Magyarországon 68,5 százalék az amerikai bázisokat negatívan megítélők száma, amivel amúgy európai szinten is az élmezőnyben vagyunk, csak az osztrákok és a svédek látnák őket kevésbé szívesen, míg a németek és a britek a leginkább megosztottak a kérdésben.
10. VÉGRE ÖSSZEFUTOTTAK
Barátságos szavakban mindenképpen gazdag volt a világ két legnagyobb hatalmú vezetőjének mai találkozója: Donald Trump barátjának nevezte Hszi Csin-ping elnököt, aki szerint Amerikának és Kínának partnereknek, nem pedig riválisoknak kellene lenniük. Trump hatalmas delegáció élén utazott Pekingbe, a találkozót már többször elhalasztották, s idővel egyre halványodtak azok a remények, hogy igazi áttörést hozhatnak a csütörtök-pénteki megbeszélések. Amerika több árut szeretne eladni Kínának, Kína alacsonyabb vámokat kér cserébe, ami még tovább növelné a kereskedelmi többletét; nem látszik a közös út a kínai szövetségesnek számító Iránnal kapcsolatban sem, miközben Peking Tajvan ügyében szeretne amerikai engedményeket.
