1. KORDONBONTÁS ÉS FEJMOSÁS
Az új miniszterelnök sajátkezűleg kezdte el a Karmelita-kolostort körülvevő kordon elbontását és azt is bejelentette, hogy Orbán Viktor miniszterelnöki székhelyét megnyitják ingyenesen a látogatók előtt. Hétvégékre Rogán Antal egykori irodáit is megtekintheti bárki, beleértve a szivarszobát, amely Rogán szerint csak egy ebédlő volt. Magyar Péter jelezte, kormánya áttekinti a budavári kormányzati épületek legmegfelelőbb jövőbeni funkcióit, s költséghatékonyan fejezik be a félbemaradt beruházást, aminek a teljes árát 1500 milliárd körülire becsülik. Ma reggel a miniszterelnök bemutatta a kormányzati átadás-átvétel videóját is, amelyben „szégyelljék magukat” felütéssel kiosztotta a távozó minisztereket, közülük Pintér Sándor reagált hosszabban, ő vizsgálatot kért 16 éves minisztersége minden részletére, mert „nincs oka semmiért szégyenkezni”, új székhelyéről nem ő döntött, előző helyéről nem ő akart menni, „és sátorba sem költözhetett”. Rogán Antalt azzal fenyegette Magyar, esetében még másfajta jegyzőkönyvek is készülnek majd, Rogán egy interjúban azt mondta, „talán már négy éve kellett volna visszavonulnia a politikából”, Balásy Gyula cégeit pedig piaci áron bízta meg.
2. NÉPHARAG A FIDESZ ÉS SULYOK ELLEN
Tovább nyílik az olló a Tisza Párt és a Fidesz között, a 21 Kutatóközpont felmérése szerint a pártválasztóknak már 56 helyett 69 százaléka voksolna a győztesre, míg a vesztes támogatottsága 36-ról 23 százalékra zuhant, az arány a két párt között a teljes népességben 60-20, a biztos szavazók közt pedig 72-21 a Tisza javára. Nem áll jól Sulyok Tamás megítélése sem a választók körében, 60 százalék szerint le kellene mondania az államfőnek, s elmozdítását is 52 százalékos többség támogatja. Közben a választási eredményekkel homlokegyenesen ellenkező méréseket publikáló Nézőpont Intézet vezetőjét, Mráz Ágoston Sámuelt egyetemi kollégái vonják kérdőre. Az ELTE Politikatudományi Intézetének több oktatója követeli a szintén ott tanító Mráz távozását. A hamisítással vádolt Mráz egyelőre marad, ám a következő szemeszterben nem tart előadásokat.
3. BILLIÓS ÁLLAMI MEGRENDELÉS
Bezuhant a 4iG árfolyama, miután kiderült egy több mint ezermilliárdos állami deal: az Orbán-kormány még márciusban, egy hónappal a választás előtt 1311 milliárd forintos, 2035-ig szóló keretszerződést kötött a Honvédelmi Minisztériumon keresztül a 4iG űr- és védelmi technológiai cégével. A megállapodás részleteit nem hozták nyilvánosságra, csak annyit közöltek, hogy többéves előkészítés eredménye. Magyar Péter úgy reagált, hogy az érintettek „tekintsék úgy, hogy a szerződés nem létezik”, mert a kormány teljes körű felülvizsgálatot indít. A befektetők rosszul fogadták a hírt: a pesti tőzsdén nagy forgalom mellett majdnem 8 százalékkal esett a 4iG árfolyama.
4. A NOBEL-DÍJ SEM JELENT FELMENTÉST
Az új kormány felbontja azt a szerződést is, amelyet elődje kötött pár hónappal ezelőtt a Nobel-díjas Krausz Ferenc alapítványával. A fű alatti támogatásairól elhíresült Hankó Balázs miniszter öt évre összesen több mint 260 milliárdot ígért a fizikusnak, akinek ebből fiatal magyar kutatókat kellett volna világszínvonalra emelnie. Az összegből 22 milliárdot már ki is utaltak, Magyar Péter miniszterelnök most azt kéri Krausztól, hogy ezt fizesse vissza. Az új kormány az összes ehhez hasonló alapítványt meg akarja szüntetni és ezzel több mint háromezer milliárd forintnyi állami vagyont szerezne vissza.
5. SEMJÉN LEMONDOTT, SZÖLLŐSIT MENESZTENÉK
Semjén Zsolt KDNP-elnök, volt miniszterelnök-helyettes lemondott az országos vadászati védegylet elnöki pozíciójáról, ezt azzal indokolta, hogy a megváltozott körülmények között nem tudná olyan hatékonyan képviselni az ágazat érdekeit, mint korábban. Semjén a választás után lemondott az országgyűlési képviselőségről is. Szöllősi Györgynek, a Magyar Sportújságírók Szövetség elnökének menesztését viszont ötven MSÚSZ-tag szeretné elérni, ezért bizalmatlansági indítvánnyal menesztenék a teljes elnökséget. Szöllősi 2016 óta a Nemzeti Sport főszerkesztője is, aki a Puskás-ügyek rendkívüli és meghatalmazott nagyköveteként állami pénzen járta a világot.
6. FÉNYBOMBA ÉS KARFÁS LÁBAK
Apróbb visszavágásokkal próbálkozik egyelőre az ellenzékbe szorult Fidesz, amelynek képviselője, a volt híradós Németh Balázs azt állította egy restaurátorra hivatkozva, hogy az ópusztaszeri kormányülésen a vakuzások miatt „fénybombázás” érte és károsította meg a Feszty-körkép festékrétegeit, ezért is tilos fotózni a festményt a házirend szerint. A fenntartó emlékpark ugyanakkor azt közölte, elenyésző volt a sajtótájékoztató fényterhelése, ráadásul nem a képet, hanem az előtte állókat fotózták vakukkal. A fideszes sajtó egyik munkatársa pedig Ruzsa Diána tiszás képviselőt fotózta le, amint a parlamenti padsor tetejére ül, lábát a karfákra téve – a politikus azonnal bocsánatot kért „méltatlan viselkedéséért”.
7. MEGSZÜNTETNÉK A BENZIN VÉDETT ÁRÁT
Neves magyar közgazdászok – köztük Mellár Tamás és Inotai András – sürgetik Kapitány István gazdasági miniszternek írt nyílt levelükben az üzemanyagokra korábban bevezetett védett ár megszüntetését, amivel az előző kormány a benzin és gázolaj árának emelkedését igyekezett megakadályozni. A szakemberek szerint a védett ár miatt a kis kutaknál már mennyiségi korlátozásokra volt szükség és a védett ár nem tükrözi a valós piaci költségeket. A közgazdászok a piaci mechanizmusok visszaállítását és a beavatkozás megszüntetését kérik, szerintük inkább szociális alapon hozott intézkedésekre lenne szükség.
8. FORDULAT A FRONTON
A budapesti orosz nagykövetség szerint az orosz hadsereg csak katonai célpontokat támad Ukrajnában, a közleményt azután hozták nyilvánosságra, hogy az új magyar külügyminiszter berendelte a nagykövetet a Kárpátalját is elérő, minden korábbinál kiterjedtebb légicsapások miatt. Amelyek legpusztítóbb eleme egy kilencemeletes kijevi lakóházba becsapódó rakéta volt. A rakéta 24 embert ölt meg, köztük három tinédzser lányt. A legtöbb nyugati szakértő szerint egyébként az oroszok az utóbbi időben inkább csak a civilek ellen sikeresek, a fronton ugyanis az utóbbi időben az ukránok állnak nyerésre. Drónfejlesztéseiknek köszönhetően nemcsak megállították az orosz előrenyomulást, hanem apróbb területeket vissza is tudtak foglalni.
9. KORMÁNYBUKÁS LETT BELŐLE
Az ukrán drónok nemcsak az orosz vezetést fenyegetik: Lettországban lemondott a miniszterelnök, miután az országban lezuhant ukrán drónok kormányválságot robbantottak ki. Kijev elnézést kért, szerinte oroszok zavarták meg a drónokat, s azok így csapódtak be egy lett olajtározónál. A lett kormányfő szerint azonban a légvédelemnek így is meg kellett volna ezt akadályoznia, s ezért a hibáért kirúgta a védelmi miniszterét. Ezen viszont úgy megsértődött a minisztert delegáló legkisebb koalíciós párt, hogy kivonult a kormányból. A bukás jelentőségét csökkenti, hogy idén úgyis választásokat tartanak az 1,8 milliós balti országban, s a legerősebb párt valószínűleg a jobboldali populisták lesznek.
10. SZAVAKBAN ÓRIÁSI SIKER
Ahogy az várható volt, különösebb eredmények nélkül ért véget az amerikai elnök pekingi útja: hiába halmozta el kedvesnél kedvesebb jelzőkkel Donald Trump a vendéglátóját, sem Irán ügyében, sem kereskedelmi téren nem sikerült különösebb engedményt kicsikarnia. Bár Trump és Hszi Csin-ping is nagyon eredményes tárgyalásokról beszélt, egyetlen megállapodást sem jelentettek be, igaz, Trump azt állítja, hogy a kínaiak vállalták, nagyon sok pénzt fognak befektetni az amerikai gazdaságba, vesznek egy rakás Boeing-repülőgépet és rengeteg amerikai mezőgazdasági terméket is.
