1. SVÉDVÁRÓ PARLAMENT, SOPRONI KORMÁNYZÁS Hiába az ellenzéki pártok kezdeményezésére mára összehívott rendkívüli parlamenti ülés, amelyen a svéd NATO-csatlakozásról akartak szavazni, mert a kormánypárti többség nem óhajtotta ezt, ezért távol maradt. Így aztán a parlamenti ülésre kilátogató budapesti nagykövetek azt nézhették végig, ahogy felszólalnak az ellenzéki frakcióvezetők, majd Lezsák Sándor levezető elnök határozatképtelennek nyilvánítja az ülést. Viszont a Fidesz frakcióvezetője a Facebook oldalán elárulta a svéd NATO-tagság feltételét: a svéd kormányfőnek el kell jönnie Orbán Viktorhoz, ahogyan elment Törökországba is a ratifikáció előtt. Közben a magyar kormány már nem először Sopronbánfalván, az ottani karmelita kolostorban kezdett háromnapos kihelyezett ülést. 2.…
Szerző: mailblog.hu
1. EGYMÁSRA VÁRNAK A SVÉDEK ÉS A MAGYAROK Mégis lesz rendkívüli ülés a svéd NATO-csatlakozásról, de várhatóan olyan lesz, mintha nem is lenne. A házelnök az ellenzéki képviselők kérésére hétfőre tűzte ki az időpontot, de várhatóan a kormánypártok nem lesznek ott, így az ülés határozatképtelen lesz. A kormány ugyanis továbbra is a svéd kormányfő budapesti látogatását várja, ám svéd sajtóbeszámolók szerint Ulf Kristersson megmondta Orbán Viktornak most Brüsszelben, amikor negyedórára mégis találkoztak, hogy a parlamenti szavazás után jön Magyarországra. Az viszont az olasz sajtóból derült ki, hogy Orbán azt mondta, a Konzervatívok és Reformerek európai pártcsaládjába fog majd belépni a…
1. ORBÁN VÉTÓ HELYETT KIHARCOLTA A KAPITULÁCIÓT A hosszú hetekig tartó keménykedés után egy pillanat alatt engedett a magyar kormányfő, és belement abba, hogy Ukrajna megkapja a négy évre szóló 50 milliárd eurós uniós támogatást. Orbán Viktor decemberben még vétózott, és azóta is többször hangsúlyozta, hogy évente kéne dönteni a támogatásról, amire viszont Brüsszel egyre durvábban reagált, az uniós források elzárásával, a magyar gazdaság tönkretételével fenyegetőzve. Az egyetlen látszatengedmény, amire az európai vezetők hajlandók voltak – s amelyre most Orbán kiharcolt győzelemként hivatkozik –, hogy az ukrajnai döntést felül lehet majd vizsgálni, de vétóról természetesen szó sincs. A kemény kéz…
1. MELONI IS TELEFONÁLT AZ OLASZ FOGOLY MIATT Giorgia Meloni olasz miniszterelnök is szóba hozta a Budapesten fogva tartott, szélsőbalos támadással gyanúsított honfitársa ügyét Orbán Viktornak telefonálva, ahogyan az olasz külügyminiszter is felrótta magyar kollégájának az itteni bánásmódot. A 39 éves olasz tanárnő a vád szerint az egyik fő szervezője volt a tavaly februári, kitörés napi budapesti utcai antifasiszta villámtámadásoknak, amelyekben ólmos botokkal agyba-főbe vertek kilenc, szélsőjobbosnak vélt járókelőt. A nő elsőrendű vádlottként bűnszervezetben elkövetett, életveszélyt okozó testi sértés miatt áll bíróság előtt, a másodrendű német férfi beismerés után három évet kapott és kiutasították, őt viszont irányítóként akár 11 éves…
1. ORBÁN MÉG NEM ADTA MEG MAGÁT A csütörtöki uniós csúcs előtt a fenyegetések ellenére a magyar kormány még kitart álláspontja mellett, hogy nem szabad négy évre előre megszavazni Ukrajna uniós támogatását. Orbán Viktor most éppen egy francia lapnak jelentette ki, hogy ragaszkodnak az évenkénti teljes egyhangúságot kívánó döntéshez, ami a gyakorlatban éves vétójogot jelentene. A nyomás azonban óriási a kormányon, a napokban kiszivárgott, Magyarország gazdaságát támadó terveket a miniszterelnök „zsaroló kézikönyvnek” nevezte és közölte, teljesen biztos a létezésükben. Orbán azt is elismerte, hogy a magyar álláspontot jelenleg egyetlen más tagállam sem támogatja, de szerinte akkor is az volna a…
1. BRÜSSZELI FENYEGETÉSEK MAGYARORSZÁGNAK Ungváron találkozott és tartott közös sajtótájékoztatót a magyar és az ukrán külügyminiszter, ami két szomszédos ország esetében megszokott esemény kellene legyen, de Szijjártó Péter az orosz támadás óta nem járt Ukrajnában. Mindkét részről konstruktívnak ítélték a beszélgetést, amelyen a magyar fél átadott egy listát a kárpátaljai magyar kisebbség visszaállítandó jogairól. A tárgyalással közelebb került egy Orbán-Zelenszkij találkozó lehetősége is. Addig azonban van egy sürgősebb kérdés is: a Kijevnek szánt uniós tízmilliárdok ügye, amelyet Magyarország legutóbb blokkolt, de egyre keményebb következményekkel fenyegetik, ha ezt a most csütörtöki uniós csúcson ismét megteszi. Egy kiszivárgott brüsszeli háttéranyag szerint, ha…
1. MEHET TOVÁBB A TÁMADÁS, CSAK ÓVATOSABBAN Izraeli ügyhöz illően salamoni döntést hozott a hágai Nemzetközi Bíróság, amely előtt népirtással vádolták meg a zsidó államot a gázai háború miatt. Azt eleve lehetett tudni, hogy az ügy érdemében (azaz, hogy népirtás folyik-e) nem fog dönteni a testület, ahhoz ugyanis évek kellenek. A kérdés az volt, hogy úgynevezett sürgősségi intézkedésként elrendeli-e, hogy Izrael állítsa le a katonai műveleteket, amit egyébként az feltehetően akkor sem tett volna meg. Ezt végül a bírák nem parancsolták meg Izraelnek, ám arra felszólították, hogy akadályozzon meg minden népirtásnak minősülő tettet, és engedje a segélyek eljutását a palesztinokhoz.…
1. SVÉD LÁTOGATÁS ÉS MAGYAR CSICSKÁK Még közelebb került a vége a magyar-svéd NATO-bővítési szappanoperának, miután a svéd kormányfő elfogadta a magyar miniszterelnök budapesti meghívását. Orbán Viktor azután hívta meg Ulf Kristerssont, hogy a török parlament rábólintott a svédek felvételére, így hirtelen Magyarország maradt az egyetlen ország, amelynek a parlamentje még nem hagyta jóvá a bővítést. Magyar tájékoztatás szerint a látogatást már el is kezdték szervezni. Ha a svédeknek szerencséjük lesz, addigra a török elnök aláírja és kihirdeti a parlament döntését, ebben az esetben Stockholmnak aligha kell engedményt tennie a magyar vezetésnek. A kormány továbbra is azt kommunikálja, hogy a…
1. TRUMP: KETTŐBŐL KETTŐ Donald Trump simán vette a második republikánus előválasztási akadályt is, bár ellenfele az előrejelzéseknél sokkal jobban szerepelt. Nikki Haley hiába maradt le a jósolt húsz helyett „csak” tíz százalékkal az eddig egyszeres volt elnök mögött, nagyjából ez az egyetlen pozitívum, amelynek örülhet. New Hampshire állam ugyanis az a hely, amely demográfiailag és a választási szabályok szerint is a legjobban fekszik a mérsékelt republikánus jelöltnek, tehát, ha itt is kikapott, akkor végképp nem látni, hol nyerhetne. A versenyfutás egy hónap múlva folytatódik – addig Haley talán még nem adja fel. 2. RAKÉTÁK VAGY FOGLYOK? Az ukrán légvédelemnek…
1. A MAGYAR LESZ AZ UTOLSÓ CSATLAKOZTATÓ Váratlanul felgyorsult a svéd NATO-csatlakozás eddig csigalassúsággal araszoló ügye. Először egy amerikai hírügynökség írta meg, hogy a török parlament akár már a héten megszavazhatja a másfél éve jegelt csatlakozást. Aztán kiderült, hogy ez már akár ma is bekövetkezhet, és ebben az esetben már csak a török elnök aláírására van szükség. Ami hirtelen lépéskényszerbe hozta a csatlakozást blokkoló másik országot is – minket. Főleg, hogy kormányzati vezetők többször céloztak arra, nem Magyarország lesz az utolsó jóváhagyó. Az MSZP erre gyorsan kezdeményezte is egy rendkívüli parlamenti ülés összehívását, ám a kormánypártok részéről erre nem érkezett…